Szeptember 15. az európai mozdonyvezetõk napja, a szakszervezet szervezésében idén Dombóváron ünnepelnek a kanizsai kollégák is. Banka Attilát gyermekkorában csapta meg „a mozdony füstje”: 13 éves korában – amikor szintén vasutas édesapja elvitte vonatozni – csodálkozott rá a szép, nagy mozdonyra, s azonnal eldöntötte, hogy egyszer ilyet akar vezetni. Terve valóra vált.

Mivel mindent tudni akart e jármû mûködésérõl, elõször a dízelmozdony-szerelõ szakmát tanulta ki, amelyre sokszor szükség volt az eltelt három és fél évtizedben. Büszke lehet arra, hogy 55 évesen kollégái felnéznek rá.

– Egy mai mozdonyvezetõnek többféle vonatot kell tudnia vezetni. Teljesen másképp kell egy tehervonattal dolgozni, amelynél akár kétezer tonnát és hatszáz méter hosszú vonatot viszünk, vagy éppen egy személyvonattal, amelyen több százan utaznak – kezdi Banka Attila, megjegyezve: ez a szakmai hatalmas felelõsséggel jár. - Egyedül, egymagam vagyok egy jármûvön, és önállóan kell eldöntenem minden pillanatban, mit és hogyan csinálok. Szépsége még az is ennek a hivatásnak – azon kívül, hogy mekkora jármûveket és mekkora tömeget mozgatunk –, hogy amikor megérkezik az ember a végállomásra, odaköszönnek az utasok.

Nem mûszakokhoz, hanem vonatokhoz idõzítik a vezényléseket, itt jön talán a nehézsége a szakmának. Lehet, hogy éjszaka kell dolgozni, de elõfordul, hogy hajnali kettõkor kell kezdeni, s nem ritka, hogy éjfélkor indul haza az ember, árnyalja a nehézségeket Banka Attila, aki a kulisszák mögötti világról is mesél.

- Indulás elõtt másfél órával jelentkezik szolgálatra a végállomásokon a mozdonyvezetõ. Az indulásig komoly elõkészületi munkára van szükség, amíg a forgalmi szolgálattevõ, szakzsargonnal, meneszti a vonatot. Csak a mozdony beüzemelése, ellenõrzése minimum 25 percet igényel. Menet közben a vezetõfülkébõl figyelni kell a jármû mûködését, a mûszerek és a hang alapján egyaránt. Aztán a felsõvezetéki rendszert, magát a pályát, a jelzõberendezéseket, személyszállító vonatnál pedig a le- és felszállásokat.

Minden mozdonyvezetõben van elhivatottság, szakmaszeretet, fogalmaz, hozzátéve: bár ez nem szakma, de õk így hívják. Attila azt mondja: a vasútnak fílingje van, ha az ember felül egy mozdonyra, olyan érzés fogja el, ami mással nem összehasonlítható. Talán ezért van az is, ha mûszak után a kollégák találkoznak valahol, beszélgetés közben a harmadik mondatuk már a vasútról, a szakmáról szól.

Bakonyi Erzsébet

Banka Attila: Ha a kollégák valahol találkoznak, harmadik mondatuk már a vasútról szól… (Fotó: Bakonyi Erzsébet)