Javult a 15-64 éves korosztály foglalkoztatási rátája az idén az elsõ fél évben, az elõzõ év azonos idõszakához képest 1,9 százalékponttal  emelkedve elérte 67,6 százalékot - ismerteti a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az elõzetes adatok alapján frissen megjelent Statisztikai Tükör címû kiadványában.

A ráta a gazdasági válság mélypontját jelentõ, 2010 elsõ hat hónapjában mért 54,5 százalékos foglalkoztatási arányhoz képest pedig több mint 13 százalékponttal emelkedett.     

A 2017. január-júniusi idõszakban a foglalkoztatottak száma a munkaerõ-felmérés adatai szerint elérte a 4 millió 394 ezret, ami 91 ezerrel haladta meg az egy évvel korábbit.     

A 15-24 évesek foglalkoztatási mutatója 28,6 százalékon állt, szemben a 2010 elsõ felében elért 17,8 százalékkal, míg az 55-64 évesek foglalkoztatási rátája hét év alatt 32,8 százalékról, 50,7 százalékra emelkedett.     

Kiemelték: 2017 elsõ félévében kizárólag az elsõdleges munkaerõpiacon bõvült a foglalkoztatás, a közfoglalkoztatottak száma a kormányzati intézkedések következtében egy év alatt közel 8 százalékkal csökkent, és megállt a külföldön munkát vállalók létszámának a korábbi évekre jellemzõ növekedése is.     Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az elsõ negyedévben a 15-64 évesekre számított foglalkoztatási ráta 0,4 százalékponttal meghaladta az uniós átlagot.     

A javuló foglalkoztatáshoz alacsony munkanélküliség társult, az elsõ negyedév adatait tekintve mindössze 3 tagországban (Csehországban, Németországban és Máltán) volt kisebb a munkanélküliségi ráta a 4,5 százalékos magyar adatnál.     

A kiadványban arról is beszámoltak, hogy a második negyedévben a versenyszférában az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység nemzetgazdasági ágban volt létszámarányosan a legtöbb betöltetlen állás (3,7 százalék), ami megelõzte az információ és kommunikáció nemzetgazdasági ágat. A legtöbb embert foglalkoztató feldolgozóipar gazdálkodó szervezetei 18,8 ezer betöltetlen álláshelyet jelentettek, ami 2,7 százaléka volt az összes álláshelynek. Ezen felül jelentõs létszámgondokkal küzd az építõipar és a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás is.     

A jelentés szerint az év elsõ hat hónapjában a 3 millió 29 ezer munkavállalót alkalmazó (a legalább 5 dolgozót foglalkoztató vállalkozásokat, a költségvetési intézményeket és a kiemelt nonprofit szervezeteket magába foglaló) megfigyelési körben a teljes munkaidõben alkalmazottak bruttó keresete 290,3 ezer forint volt, 12,5 százalékkal magasabb, mint az elõzõ év azonos idõszakában.     

Idén a személyi jövedelemadó kulcsa és a munkavállalókat terhelõ járulékok nagysága nem változott az elõzõ évhez képest, így a nettó kereset, a családi adókedvezmény nélkül, a bruttó bérhez hasonlóan 12,5 százalékkal nõtt az elsõ hat hónapban. A közfoglalkoztatottak nélkül számított nemzetgazdasági szintû nettó átlagkereset 202,4 ezer, míg a közfoglalkoztatottakkal együttesen számolt érték 193,1 ezer forintnak felelt meg. A versenyszférában a nettó kereseti átlag 202,5 ezer, a költségvetési szférában 175,7 ezer forint volt.     

A fogyasztói árak elsõ félévi 2,3 százalékos emelkedése mellett a keresetek reálértéke 10 százalékkal javult - ismerteti a KSH kiadványa.

MTI - Kanizsa