A tavalyi 2,8 millió hektoliterhez hasonló mennyiségû, de kiemelkedõ minõségû bortermés várható az idén Magyarországon - mondta a Földmûvelésügyi Minisztérium kiemelt borászati feladatokért felelõs miniszteri biztosa az MTI-nek.

Kiss Eliza hozzátette: az áprilistól tapasztalt fagykár, jégverés és aszályos idõjárás kedvezõtlenül hatott a szõlõtermés mennyiségére, és lehet, hogy a jövõ évit is befolyásolja. Minõségben ugyanakkor a 2017-es az utóbbi idõszak egyik legjobb évjárata lehet - emelte ki.     

Magyarországon évente átlagosan 2,5-3 millió hektoliter seprõs újbor készül, az újbor mennyisége az idén sem fogja meghaladni a hárommillió hektolitert - ismertette.     

Elmondása szerint a szõlõ átlagos felvásárlási ára 98-100 forint kilogrammonként; a legjobb áron, 127-140 forintért a furmintot lehet értékesíteni, a mátrai borvidéken a pálinkakészítõk 160-200 forintot is adnak a szõlõ kilójáért, az olaszrizlinget viszont egyes borvidékeken csak 72 forintért vásárolják fel.     

A neves hazai borvidékeken a fajtáktól függõen halad a szüret, az MTI által megkérdezett borászati szakemberek az eddigi tapasztalatok alapján megerõsítették a kiemelkedõ évjáratot.     

A Tokaji Borvidéken a korai fajták hetven-nyolcvan százalékát már leszüretelték a termelõk - mondta el Prácser Miklós, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke, aki körülbelül háromszázezer mázsa szõlõtermésre számít. Jelenleg a muskotályos szõlõt gyûjtik be a borvidéken, de véleménye szerint másfél-két hét múlva az úgynevezett nagyszüret is elkezdõdhet, ugyanis az idõjárás miatt a korai fajtákhoz hasonlóan a furmintok és hárslevelûk is korábban értek meg a szokásosnál.     

Hozzáfûzte: megkezdõdött az aszúsodási folyamat is, ha az idõjárás kedvezõ lesz, akkor ebben az évben nagy mennyiségû és kiváló minõségû aszútermés várható Tokaj-Hegyalján.     

Goreczky Gergely, a borvidék egyik legjelentõsebb felvásárlója, az állami tulajdonú Grand Tokaj Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek arról számolt be, hogy a muskotályos szõlõ átvételét szeptember 16-án kezdték el és csütörtökön zárják. A társaság idén a tokaji száraz és félédes borok alapanyagául szolgáló hárslevelûért és furmintért kilónként 100-140 forintot fizet minõségtõl függõen. Borszõlõbõl 62 ezer, aszúszembõl pedig néhány száz mázsa felvásárlását tervezik - közölte a vezérigazgató.     

A Balaton környéki szõlõültetvényeken a száraz, meleg nyári és õszi idõjárásnak köszönhetõen az idei évjárat kiemelkedõnek ígérkezik, a szõlõ a szokásosnál két héttel korábban érett - mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Veszprém megyei elnöke. A Nagy-Somlón, Badacsonyban, Balatonfüred-Csopakon és a Balaton-felvidéken a termés mennyisége is jónak mondható, hektáronként 7 tonna a termésátlag, bár a következõ idõszak idõjárása még befolyásolhatja ezt.     

Radovits Tibor tájékoztatása szerint nagyon magas, 18 és 21 közötti cukorfokot mértek a gazdák. Hozzátette: az árak nem tükrözik a jó minõséget, a gazdák átlagosan 20 százalékkal magasabb árral lennének elégedettek. Példaként említette, hogy az olaszrizling ára a tavalyi szinten van, az illatos fajtáké valamivel magasabb a tavalyinál.     

A 2500 hektáros villányi szõlõtermõ-terület hegyközségi tanácsának titkára, Nagy Gergely arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a borvidék sajátosságaként ismert portugieser vörösbort adó, 377 hektáron termesztett kékoportó zömét már leszüretelték a gazdák. A termés minõsége nagyon jó - szögezte le. Becslése szerint a termés mennyisége az átlag felsõ értékéhez - hektáronként 80-90 mázsához - közelít.     

Úgy vélte, a termelõknek a hétvégén leesett csapadék ellenére sem kell szürkerothadás-fertõzésre számítaniuk. A még tõkéken lévõ bordeaux-i kékszõlõfajták és az olaszrizling termése kevésbé fogékony a kártevõre - jegyezte meg.     

Már megkezdõdött a 293 hektáron termesztett merlot betakarítása, amelybõl elsõsorban rosé készül. A hosszú érési idejû cabernet franc-t (330 hektár), és a sauvignont (437 hektár) pedig október elsõ felében szüretelik. Enyhe, napos, száraz idõjárás esetén a 2013-ashoz hasonló, "abszolút kiváló" évjáratra számíthatnak a gazdák - összegzett Nagy Gergely.     

A Soproni Borvidéken a termés csaknem 60 százaléka még fent van a tõkéken. Itt mintegy 1600 hektáron foglalkoznak szõlõmûveléssel, ebbõl több mint 1350 hektár Sopron környékén van. A fehérszõlõ-fajták nagy részét már leszedték, a jellemzõ vörös fajtákkal - mint a kékfrankos -, pedig még várnak a gazdák. Ez utóbbi mustfoka magas ugyan, de a savtartalma is - közölte Molnár Tibor, a Soproni Borvidék Hegyközségi Tanács elnöke.     

Értékelése szerint a minõség kifogástalan, a termésmennyiség ugyanakkor alacsony. Kevés ugyanis az új telepítés, sok az elöregedett szõlõ. A felvásárlási ár ráadásul alacsony, kevesebb mint száz forint kilogrammonként - jelezte az elnök.     

A Luka Pincészet tulajdonosa, Luka Enikõ - akinek kékfrankos bora az idén Magyarország külképviseletein is helyet kapott - szerint 2015-ben volt legutóbb ilyen jó év a soproni borvidék számára. Náluk hatféle szõlõfajtából készül bor, de egyelõre csak a pinot noire-t szedték le, amelynek a cukorfoka 20-as lett.     

A Vincellér Borászat ügyvezetõje, Molnár Tibor borász szerint is jó évjárat várható, ideális cukor- és savtartalommal. A cégnél 27 hektáron hétféle szõlõfajtát termesztenek és dolgoznak fel, ennek mintegy 70 százaléka a zenit, a zweigelt, a kékfrankos és a zöld veltelini. A szüretet a zenittel már augusztus végén elkezdték, a kékfrankossal viszont várnak októberig. A sok csapadék nehezíti ugyan a munkálatokat, de rohadni nem fog a szõlõ - vélekedett Molnár Tibor.

MTI - Kanizsa