Virágba akar borulni egy gesztenyefa Nagykanizsa egyik kertvárosi részében. A szabadhegyi jelenség oka azonban nem az idõjárásban, de nem is a globális felmelegedésben keresendõ: a felelõs egy apró lepke…

Az alig fél-egy centiméter szárnyfesztávolságú vadgesztenyelevél-aknázómolyt 1986-ban fedezték fel Macedóniában, az Ohridi-tó mentén, de valószínûleg Észak-Amerikából, vélhetõen mezõgazdasági terményekkel került Európába.A lepke hernyója a vadgesztenye leveleiben fejlõdik, és a levéllel táplálkozik. Az aknázómoly kártétele miatt a megtámadott gesztenyefák részben elhullatják leveleiket, a „megzavarodott” növény ezután pedig igyekszik pótolni a hiányt, és a részben lombját vesztett faújból kihajt, valamint éppen emiatt borulnak másodszor is virágba.

Azonban a szép és szívmelengetõ látvány valójában nagyon is káros a fa szempontjából, hiszen ez az õszi másodvirágzás – és nemkülönben a kétszeres levélnevelés – rendkívüli mértékben igénybe veszi a fákat. A legyengült növények emiatt pedig fokozottan ki vannak téve egyéb kártevõk és fertõzések pusztításának. Hasonló jelenséget egyébként egy gombabetegség is elõidézhet: azonban a vadgesztenyék guignardiás megbetegedése jóval ritkább, mint az aknázómoly támadása.

Dr. Papp Attila