Konferenciával emlékezik a 140 éve született Medgyaszay István építészre a Magyar Mûvészeti Akadémia (MMA) szerdán a Pesti Vigadóban. Az eseményen Lázár János Miniszterelnökséget vezetõ miniszter elmondta: Medgyaszay István életmûve fontos kapocs a jelen és a múlt között a magyar építészettörténetben.

Medgyaszay az építészet Bartókja, ám mind épített, mind szellemi öröksége feledésbe merült a második világháború után. Aligha beszélhetnénk rendszerváltozásról, ha tûrnénk, hogy ez így marad - hangsúlyozta a politikus, aki szerint Medgyaszay István életmûve folytatása Lechner Ödönének és elõzménye a Makovecz-iskolának, a modern organikus építészetnek.     

Hozzáfûzte: ma Magyarországon lehetõség nyílik az alkotásra, soha ennyi építõipari beruházás nem zajlott az országban. Azonban egyáltalán nem mindegy, mi épül, milyen épületekben kell leélni az életüket az embereknek, milyen épített környezetben alakul ki a világképük és ízlésük.     

Lázár János szerint ma számos jó mellett számos "borzalmas" dolog is épül az országban. Úgy vélte, sokan vannak, akik ma is beérik azzal, hogy utánzói, precíz másolói legyenek a nyugati világnak és modelleknek.     

"A kérdés az, hogy egy jó másolattal megelégedhetünk-e mi, magyarok" - jegyezte meg. Hangsúlyozta azt is: olyan építészetre van szükség, amely képes kifejezni, hogy "mi, magyarok mit gondolunk a világról".     

A mai kor építészeinek fontos felelõssége a magyar hagyományok, valamint az európai trendek és minõség ötvözése - emelte ki Lázár János, aki szerint az országnak gondolkodó, minõséget képviselõ és a nemzet iránt elkötelezett építészekre van szüksége.     

Kitért arra is: a kormány az építészet ügyére nem bürokratikus teherként, hanem stratégiai ágazatként tekint. Ennek eredményeként 2015-ben számos civilszervezettel egyeztetve adták ki a nemzeti építészpolitika kézikönyvét, 2018-tól pedig Magyarországon mindenhol megszületnek a településképi arculati kézikönyvek.     

Fekete György, az MMA elnöke köszöntõjében kiemelte: a világon terjedelmében és filozófiailag is egyedülálló építészmûvészeti múzeumot terveznek megvalósítani 5-6 éven belül, amely a teljes magyar építészettörténetet le fogja fedni a jurtától a kortársakig.     

Medgyaszay István (1877-1959) a 20. századi közép-európai építészet egyik kimagasló alakja volt. Az olyan alkotásokat felölelõ életmûve, mint a nagykanizsai színház, a balatonalmádi Szent Imre plébániatemplom vagy a veszprémi Laczkó Dezsõ Múzeum épülete, mégis alulértékelt jelentõségéhez képest a magyar és nemzetközi építészet történetében - derül ki a konferencia programfüzetébõl.     

A konferencia célja ezért megvizsgálni Medgyaszay István romantikus és orientalizáló stílusból, a kárpát-medencei népi építészetbõl táplálkozó, a vasbetonszerkezeteket újító módon felhasználó, valamint az építészet és ornamentika viszonyát új alapokra fektetõ, mintegy hat évtizedet átfogó életmûvének mûvészettörténeti jelentõségét, és az építészettörténetben elfoglalt helyét.     

A tanácskozáson, amely az újabb kutatási eredmények bemutatása mellett a modern építészet és a mûemlékvédelem kapcsolatának tisztázására is törekszik, elõadást tart többek között Medgyaszay István építõmûvészetérõl Keserü Katalin, néprajzi gyûjtõútjairól T. Ládonyi Emese, Medgyaszay István és a Nemzeti Pantheon eszméjének kapcsolatáról Potzner Ferenc, az építész által tervezett soproni színház 1992-93-as felújításáról pedig Dávid Ferenc.

Fotó: A Medgyaszay István által tervezett színház - a felújítást követõen, funkciót váltva - ma az õ nevét viseli

MTI - Kanizsa