Legalábbis ezt a következtetést vontam le az indulástól eltelt 3 esztendõ távlatából. Még 2014 õszén beszélgettem dr. Sorok Norberttel, a Zalaegerszegi Törvényszék akkor kinevezett, fiatal elnökével munkáról, magánéletrõl, tervekrõl. Különös figyelmet szentelt már akkor is a fiatalok nevelését, illetve a társadalom tájékoztatását – egyszersmind a bíróságok munkájának bemutatását, megismertetését, talán úgy is mondhatnánk, „ember-közelibbé” tételét – szolgáló, „nyitott bíróság” programnak. Az azóta eltelt három év alatt sok minden történt, ami azt igazolta: a törvényszék elnöke „hajdanán” nem hiába bizakodott a program sikerével kapcsolatosan…

– A nyitott bíróság program az Országos Bírósági Hivatal elnökének, dr. Handó Tündének a kezdeményezésére indult el országosan, és erre a programra fûztük fel mi a saját gondolatainkkal, elképzeléseinkkel kiegészített projektünket – kezd a három esztendõ ezirányú történéseinek ismertetésébe dr. Sorok Norbert, a Zalaegerszegi Törvényszék elnöke. – A mi elképzelésünk akkoriban az volt, hogy az országos kezdeményezéshez képest tárjuk még szélesebbre a zalai bíróságok kapuit. Ne csak a fiatalok korosztályát, és ne csak magát a bíróságot, annak mûködését tegyük átláthatóbbá az érdeklõdõk számára, hanem más igazságügyi – vagy rendészeti, belügyi – szerveket is vonjunk bele ebbe, összefoglaló címnek pedig adjuk a „Nyitott Igazságügy”programot.Ez a projekt indult el a maga útján 2015-ben, itt, Zala megyében. Akkor írtuk alá azt az együttmûködési megállapodást, amely a törvényszéket,a Zala Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetet, a megyei rendõr-fõkapitányságot, a Zala Megyei Fõügyészséget valamint a megyei kormányhivatal akkori igazságügyi szolgálatát hozta egy ernyõ alá, azaz egy közös munkát indított el a már megszokott, hivatali utakon kívül is. Ez az együttmûködés célozta a sajtótevékenységünk, a kommunikációnk összehangolását, de célul tûztük ki olyan közös rendezvények megszervezését is, ahol bemutathatjuk az adott igazságügyi, vagy rendészeti szervek mûködését. Ez utóbbit elsõsorban azért, hogy életpályamodellt kínáljunk a pályaválasztás elõtt álló fiataloknak, valamint megegyeztünk egy fiataloknak szóló bûnmegelõzési program útjára indításában is. Ennek keretében leforgattunk egy kisfilmet, ami úgy készült el, hogy a fiatalokról, s a fiataloknak szóljon. A filmben komplett egészében mutatunk be egy büntetõeljárást, az elkövetéstõl kezdve a nyomozáson és az ügyészi szakon át a bírósági tárgyalótermekben történtek ismertetéséig, sõt, tovább is mentünk a minél élethûbb modellezés érdekében, hiszen a büntetés-végrehajtás valóságát is testközelbõl mutattuk meg az érdeklõdõknek.Nos, így, ilyen célokkal és tervekkel indultunk három esztendõvel ezelõtt a nyitott bíróság program keretében, tulajdonképpen az elnökségem kezdetén, és büszkén mondhatom, hogy ezzel az elgondolással és összefogással valami különlegeset alkottunk – ha szabad ezt mondanom – az igazságügy történetében, hiszen az egyedi ötlet egyedülálló sikert és elfogadottságot is hozott.

Igen, magam is élõ szemtanúja vagyok annak, hogy például Nagykanizsán, a középiskolák osztályfõnöki óráinak része lett a bírósági tárgyalások látogatása. Persze a „figyelj, ez tanulságos!” céljával és felkiáltással, hiszen általában fiatalkorúak büntetõügyeire látogat el egy-egy osztályközösség, azért, hogy a kamaszok, egy szó szerint bárkivel megtörténõ esetet láthassanak. Nyilván azért, hogy egyrészt tanuljanak és okuljanak belõle: például egy meggondolatlan, péntek esti mulatozásnak milyen életre szóló következményei lehetnek, másrészt azért is, hogy az igazságügyi, vagy rendvédelmi életpálya iránt kedvet kapjanak.

– Úgy van, ezt csak megerõsíteni tudom: a program megyeszerte jól mûködik. Sõt, a nyitott bíróságok programot mi még tovább gondoltuk, amelyhez a társadalom ismét csak partnerként állt hozzá, hiszen érdeklõdött irántunk. Például Lentiben, a vállalkozók számára szerveztünk egy egész napos elõadás-sorozatot, amelyen minden,a projektben résztvevõ jelen volt. A kisfilm a nyár elején jutott abba a stádiumba, hogy végre „pont kerülhetett a történet végére”, és összeállt. Tehát leforgattuk, a vágó és egyéb stúdiómunkákat is elvégezték rajta, és idén õsztõl már lehet vele menni az iskolákba, például egy-egy osztályfõnöki óra keretében.

Milyen hosszú filmanyag született?

– Elsõsorban a fiatalokra gondolva, és igényeikhez igazodva, egy osztályfõnöki óra keretében is levetíthetõ, majd átbeszélhetõ, negyven perces anyag született. A film úgy van elkészítve és megvágva, hogy az egyes szakaszoknál meg lehessen állítani és át lehessen beszélni a történéseket: például az elkövetést, majd a rendõrségen, vagy bíróságon történteket, és persze a „következmény” epizódját is, amely „életfilm” gyakran a börtönben forog tovább…

A film elkészítésének, a stúdiómunkáknak a költségvetése kinek a számláját terhelte?

– A törvényszékünk az idei évben pályázott a Nemzeti Bûnmegelõzési Tanácsnál egy nagyobb összegre, amelyet elnyertünk, és amibõl sikerült ezt a projektet megfinanszírozni. Közel négy és félmillió forinthoz jutott a Zalaegerszegi Törvényszék ebbõl a pályázatból, amely összegnek egy részét a film elkészítésére fordítottuk, míg a fennmaradó támogatást eszközbeszerzésre fordítottuk: kamerák, projektor, vetítõvászon került megvásárlásra, amelyet a késõbbiekben is vihetünk majd az iskolákba, elõadásokra, konferenciákra. A pályázatnál célként lebegett a szemünk elõtt az is, hogy be tudjunk indítani egy olyan, osztályfõnöki órákra is „kikínálható” programot, amelynek keretében, mint egy „étlapról”, úgy választhat az osztályfõnök az általunk kínált programok közül – sorolja dr. Sorok Norbert.

Milyen programokat kínálnak egy-egy osztályfõnöki óra keretében?

– A bûnmegelõzéstõl kezdve, az alapvetõ polgári jogi ismeretek bemutatásán túl a családjogi tudnivalók átbeszéléséig széles a paletta, és persze a modern kor igényeihez igazodva, külön figyelmet fordítunk a munkajog világába való bevezetésre is. Fontosnak tartjuk ugyanis, hogy egy diák legyen tisztában azzal, hogy milyen jogai és kötelezettségei vannak, akár a párkapcsolat terén, akár a vagyonjogi szerzõdések esetében, de legyen azzal is tisztában, hogy mit jelent egy munkaszerzõdés, mire figyeljen, ha életében elõször lát – elé tesznek aláírásra – egy ilyet. Az „étlapon” szereplõ témakörökben, Zala megye bírái és bírósági titkárai vállalták a különbözõ elõadások megtartását. Nyilván az adott város bíróságain dolgozó munkatársak látják el ezt a feladatot, Zalaegerszegen, Keszthelyen, Lentiben és Nagykanizsán is.

Akkor, az a valamikori, 2013 – 2014 tájékán kiötlött gondolat, amelynek a középpontjában a bûnmegelõzés volt, jócskán kiteljesedett…

– Így van, amikor bûnmegelõzésrõl beszélünk, már tulajdonképpen ezt a jóval szélesebb spektrumot kell érteni alatta. E körben, idén áprilisban, a „Nyitott Igazságügy” program keretében én megállapodásokat kötöttem a tankerületi vezetõkkel, a szakképzési centrumok irányítóival. Meghívtuk ide, a törvényszékre õket egy konferenciára, és tájékoztattuk õket a lehetõségekrõl, arról a bizonyos, általunk kínált „étlapról”. A fogadtatás pozitív volt, így már a munkatervünk részét képezi ezeknek az elõadásoknak a lebonyolítása is.

Szélesre tárták tehát a kapukat – átvitt értelemben mindenképpen –, olyannyira, hogy ma már ott vannak nemcsak az oktatási intézményekben, hanem a szenior akadémián is.

– Sõt, ide a törvényszékre, házon belülre is szeretettel várjuk az idõsebb korosztály látogató csoportjait, de nagyon szívesen tartunk elõadást tanári csoportok részére is, ami egy szintén nagyon fontos eleme a projektünknek, hiszen, egy fiatal nebulót az õt oktató, gardírozó tanítón „keresztül” tudjuk megszólítani a legkönnyebben és legsikeresebben. Ezek a törvényszéki látogatások nemcsak a tárgyalásokon, hallgatóságként való részvételt jelentik, hanem a bíróságok, és törvényszékünk történetiségének a megismerését is. Tárlatvezetéseket szervezünk az érdeklõdõknek, ahol megtekinthetik a különbözõ, évszázados termeinket, illetve a könyvtárunkat is, amelyre a különleges gyûjteményei miatt külön is büszkék vagyunk – hangsúlyozza a Zalaegerszegi Törvényszék elnöke.

És a „Múzeumok éjszakája”? Ha jól tudom, a törvényszék idén ott is elõrukkolt valami érdekes újdonsággal…

– Valóban, az országos rendezvénynek már évek óta a tagjai vagyunk, tehát, aki szeretne körülnézni egy kicsit a Zalaegerszegi Törvényszéken, az a múzeumok éjszakája keretében megteheti. Azonban, idén egy perszimulációval is készültünk a törvényszék dísztermében, amelyben egy bírósági tárgyalás minden lehetséges történését, eseményét megjelenítettük, úgy, hogy a szimuláció szereplõi mind diákok voltak, tehát fiatalok ültek az ügyész, az ügyvéd, a tanúk, szakértõk és a vádlott pozícióiban is. Õket mentorok – valódi jogászok: bírák, bírósági titkárok és fogalmazók – segítették a perszimuláció során, hogy az tényleg úgy nézzen ki, mint ahogy lezajlik egy tárgyalás „élesben”. A fiatalok részvétele miatt nagyon sikeres volt a rendezvény, akárcsak a fõpróba, amely a tavalyi év novemberében zajlott Nagykanizsán, a Batthyány Gimnáziumban: ezen a Kúria elnöke, dr. Darák Péter is részt vett – ecseteli dr. Sorok Norbert.

Az elmúlt években egyre inkább megszokottá válik az – legalábbis Zala megyében –, hogy egy-egy, a társadalom rászoruló csoportjait támogatni hivatott rendezvényen, sporteseményen megjelennek és részt vesznek a járásbíróságok és törvényszékek munkatársai, elsõsorban bírák. Ugyanakkor a zalai ítészek önmaguk is szerveznek jótékonysági „akciókat” és megmozdulásukat, mikor odaállnak egy-egy támogatandó, jó ügy mögé. Mivel ez a tendencia az Ön hivatalba lépése óta figyelhetõ meg, ezért kérdem: ez is az egyik kiterjesztése a nyitott bíróságok programjának, vagy valami mást jelent ez az erõteljesebb – és néha még szokatlan – társadalmi szerepvállalás?

– A Zala megyei bírói kar arra törekedett, hogy megfogalmazza magának, illetve kifelé a társadalom számára is: azon túl, hogy ellátjuk feladatunkat – alkotmányos kötelezettségünket – és ítélkezünk a büntetõeljárások során, valamint a polgárok jogvitáiban, példát is szeretnénk mutatni a társadalom számára a fontos és támogatásra méltó ügyek patronálása és felkarolása terén. Egy bírónak úgy kell élnie az életét, hogy soha, egy pillanatra sem szabad elfelejtenie: a tisztségébõl eredõen nem csak a munkahelyén, hanem a civil élet minden percében példát kell mutatnia. Ez egy olyan plusz feladat, amit az a társadalmi rang kíván meg, amellyel egy bíró a munkakörébõl kifolyóan fel van vértezve – magyarázza a törvényszéki elnök. – A „társadalmi felelõsségvállalás” elnevezésû programunkban fogalmaztuk meg, hogy melyek azok a plusz, a társadalom számára (is) iránymutatást nyújtó feladatok, amelyek támogatását és patronálását fel kell vállalnunk. Ennek keretében kapott számítógépeket tõlünk egy erdélyi iskola, ruhákat, játékokat és bútorokat a pózvai fogyatékkal élõk otthonának lakói, de részt vettünk a koraszülöttekért rendezett jótékonysági futáson is. És tulajdonképpen minden egyéb társadalmi megnyilvánulásunk felfûzhetõ erre a hitvallásra, ami a „peren kívül” elnevezést kapta, és önmagában sejteti azt, hogy melyek azok a területek, amelyeket fontosnak tartunk, és amelyekkel az alkotmányos kötelezettségen túlmenõen foglalkoznak Zala megye bíróságai.

– Hogy mit tartunk még fontosnak? – kérdez vissza a Zalaegerszegi Törvényszék elnöke – Fontosnak gondoljuk a hagyományaink ápolását, továbbvitelét. Éppen ezért nagyon aktív a hagyományápolást célzó programunk, amelyhez minden évben próbálunk valami újat hozzátenni. Az idei esztendõben például megjelent egy kiadványunk „Bírósági históriák” címmel. A kis könyvecskében lévõ igaz történeteket dr. Horváth Zsolt, a Lenti Járásbíróság elnöke gyûjtötte egy csokorba, és ez egy könnyedebb stílusban igyekszik bemutatni az elmúlt egy-másfél évszázad Zala megyei, bíróságokat és bírákat érintõ történéseit. De említhetem a tavalyi évet is, amikor a tragikus körülmények között elhunyt dr. Vlasics Antal bíróra emlékeztünk meg egy konferencia keretében, és felújítottuk néhai kollégánk síremlékét is.Egyre inkább bõvítjük a bírósági tárlatunkat is a Zalaegerszegi Törvényszéken, amely a Zalából elszármazott neves jogászoknak az arcképcsarnokát foglalja magába, illetve a törvényszékünk egykori elnökeinek felkutatását, életútjának feldolgozását, megörökítését az utókor számára. De a tárlat még ennél is többet jelent, hiszen ennek keretében mutatjuk be a Zalaegerszegi Törvényszék mûködéséhez köthetõ, különféle tárgyi emlékeket, relikviákat is.

Ide, ebbe a fontosnak tartott kategóriába sorolhatjuk a nagyon aktív, sajtóban való részvételt is?

– Úgy van, az aktív sajtópolitika szintén ennek a része, és egy egyre inkább fontos szelete a társadalom életének, így persze nem vonhatják ki magukat ez alól a bíróságok sem, hiszen az emberek kíváncsiak. És fõként akkor kíváncsiak, mikor egy viszonylagosan zárt világ mindennapjaiba kaphatnak betekintést, egy olyan zárt világéba, ahol alapvetõen emberi sorsok felett döntenek. Ebbe a kategóriába tartoznak a bíróságok, az ítélkezés is, amely mindig egy kicsit elkülönült szelete volt a magyar társadalom életének. Azért is igyekszünk nyitottabbá tenni mûködésünket, akár a sajtó révén, hogy az emberek ne idegenkedve tekintsenek ránk, mint egy boszorkánykonyhára, ahol ki tudja, mi folyik, hanem egy olyan munkahelyre, ami a civilizált társadalom egy nagyon fontos igényét elégíti ki.

Olyannyira, hogy egy ideje már a legnagyobb közösségi portálon is megtalálhatóak…

– Bizony, sõt, országos viszonylatban is nagyon aktív a Zalaegerszegi Törvényszék, de egyre inkább együttmûködnek a sajtóval Magyarország más bíróságai is. A saját – akár közösségi – honlapok, szóvivõk és sajtótitkárságok is mind-mind ezt az igényt elégítik ki. A mi munkánkat nagyban segítette Balog Eszter sajtótitkár, hiszen õ a média világából érkezett hozzánk, így külön is volt „érzéke” ahhoz, hogy hogyan, mi módon – egy profibb stílusban – nyissunk további csatornákat a média munkatársai, illetve a hírekre éhes közönség felé. Ezen kívül, a közösségi honlapokon való jelenlét – nyilván a ránk, hivatalos szervekre érvényes szabályaival és megkötöttségével – is a nyitottságot segíti, illetve azt, hogy a fiatalok érdeklõdését felkeltsük, akik nyomtatott sajtót a mai, rohanó világunkban már alig-alig vesznek a kezükbe.És, hogy a médiában való jelenlét az Országos Bírósági Hivatal számára is fontos, azt az is mutatja, hogy a különbözõ törvényszékeken, többé-kevésbé egységes klisé alapján üzemelõ honlapok is megújulnak ebben az évben, egy profi honlapszerkesztõ munkája révén. „Fiatalosabb”, könnyen kezelhetõ felület köszön majd vissza nemsokára az érdeklõdõ olvasó felé – zárta mondandóját dr. Sorok Norbert.

Dr. Papp Attila