A családtámogatásokról és a bérunióról is szó volt napirend elõtt hétfõn a parlamentben, majd a képviselõk áttértek a kérdések mûfajára.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) értékelése szerint a magyar gazdaság önerõbõl nem lenne képes a fejlõdésre, és megoldást kell találni a népességfogyás problémájára is. Pártja béruniós kezdeményezésével szemben szerinte eddig csak demagóg ellenérvek hangzottak el, pedig konstruktív hozzáállásra lenne szükség. Törekvéseik között említette a kohéziós források átalakítását, és visszautasította, hogy jogkörök átadását vetnék fel.     

Az ellenzéki politikus a multinacionális cégek nagyobb mértékû adóztatását sürgette, és felszólította a kormányt, hogy a béremelések érdekében tárgyalja újra a stratégiai partnereivel kötött szerzõdéseket.     

Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca munkaerõpiacért felelõs államtitkára a Jobbik identitásváltását bírálta, jelezve: a párt most uniós bürokratákra bízná a béreket, míg korábban uniós zászlót égetett. Ha valóban fontos lenne nekik a béremelés, akkor megszavazták volna az ezt lehetõvé tevõ adócsökkentéseket - érvelt.

Megjegyezte: a Jobbik a bérunióhoz például egy horvát neonácit toborzott partnerként.     

Az államtitkár ismertette, hogy idén 15, illetve 25 százalékkal nõtt a minimálbér és a szakmunkás bérminimum, továbbá folytatódnak az ágazati emelések. Csak idén 12 százalékkal nõttek a bérek - emelte ki.     

A Jobbik plakáthelyszerzõ akcióját kétségbeesettnek nevezte, szerinte egyértelmûen Simicska Lajos játszotta át a helyeket, "nem kilóra, hanem dekára" megvéve a pártot, amelynek azt javasolta, a vállalkozóról nevezzék el magukat.

MTI - Kanizsa