A nagyszülõk magukhoz fogadták az unokát, aki „hálából” ellopta az összes megtakarításukat. Ez a rövid lényege annak a bûncselekménynek, amely idén májusban történt Alsópáhokon. A sokakat felháborító büntetõügy részleteirõl dr. Pirger Csabától, a Zala Megyei Fõügyészség sajtószóvivõjétõl érdeklõdtünk.

A 23 éves L. R. terheltet 2017 januárjában fogadták be alsópáhoki családi házukba a nagyszülei. Az idõs emberek a megtakarított pénzüket a nagymama kulccsal – állandó jelleggel – bezárt szobájában, egy szekrényben lévõ, zárható lemezkazettában tárolták. A lemezkazettához tartozó kulcsok közül az egyiket a nagymama mindig magánál tartotta, míg a másikat a nagypapa szobájában, a szekrényben lévõ ruhanemûk alatt tárolták. A terhelt mindezen tényekrõl tudomást szerzett. Idén tavasszal, 2017. május 03. napján – pontosabban már meg nem határozható idõben – a sértettek a családi ház kertjében tartózkodtak. Az unoka ekkor bement a nagypapa szobájába, és a szekrényben tárolt ruhanemûk alól magához vette a lemezkazetta kulcsait, majd a ház teraszára indult, ahol a nagymama szobájához tartozó, teljesen leengedett állapotban lévõ redõnyt feltolta, és az egyébként nyitott teraszajtón keresztül bement a szobába, ahol a szekrényben lévõ lemezkazettát kinyitotta, és abból ellopta a nagyszülõk közös tulajdonát képezõ, összes megtakarított pénzét, 290 ezer Forintot. A sértettek 2017. május 05. napján, kevéssel reggel 9 óra elõtt vették észre, hogy nincs a lemezkazettában a megtakarításuk, így feljelentést tettek a rendõrségen. A nyomozók gyanúja rövid idõ alatt az unokára terelõdött, aki a bûncselekménnyel okozott, majd 300 ezer forintos kárt utóbb sem térítette meg.

A nagyszülõk még a lopás felfedezésének napján joghatályos magánindítványt terjesztettek elõ az unokájukkal szemben, amelyben kérték a felelõsségre vonását, ugyanakkor polgári jogi igényt is bejelentettek vele szemben. Mindezek miatt a Keszthelyi Járási Ügyészség lopás bûntettével vádolta meg a hálátlan unokát.

Papp Attila