Jogosulatlanul, azaz vizsgálat nélkül és egyéb feltételek hiányában írt fel gyógyászati segédeszköznek minõsülõ ülõpárnát 23 betege részére az a szakorvos, akinek büntetõügyében holnap – várhatóan – jogerõs ítéletet fog hozni a Zalaegerszegi Törvényszék dr. Rupa Melinda vezette büntetõtanácsa. Emellett, szintén a holnapi napon a Keszthelyi Járásbíróságon egy közokirat-hamisító felett fognak ítélkezni a büntetõbírók.

A vádlottak, s védõik távolléte mellett hozott ítéletet idén februárban a Zalaegerszegi Járásbíróság annak a két terheltnek az ügyében, akik több milliós kárt okoztak az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP). Az ügyben várhatóan holnap hoz jogerõs ítéletet Zala megye törvényszéke. Az ügyészség vádirata szerint 2010 novembere és 2011 márciusa között B. E., az I. rendû szakorvos vádlott 23 beteg részére vizsgálat nélkül és jogszabályi feltételek hiányában írt fel gyógyászati segédeszköznek számító, úgynevezett antidecubitus ülõpárnát. A recepteket a vádlott érdekeltségi körébe tartozó patikában váltották ki. A vádlott célja az volt, hogy az indokolatlanul felírt párnák után igénybe vegye az OEP támogatást, s jogtalan haszonra tegyen szert. Tettével több, mint 2 milliós kárt okozott az OEP-nek, mert a beváltott receptek után a támogatást a patikának elszámolták, a betegek pedig végül rosszabb minõségû, olcsóbb eszközt kaptak.

A II. rendû vádlott egy budapesti gyógyászati cég képviselõjeként került kapcsolatban a I. rendû vádlottal, s megegyeztek abban, hogy – a kórházi dolgozók körébõl gyûjtött – biztosítottak adatait felhasználva recepteket állít ki az I. rendû vádlott, majd azokat a II. rendû vádlott az általa képviselt cég érdekeltségi körében beváltja. 2011 tavaszán az I. rendû szakorvos vádlott 172 személy részére – ez a vádmódosítás elõtt még 298 ember volt! – írt fel vizsgálat nélkül, jogosulatlanul, normatív támogatással kompressziós gyógyharisnyát. Volt, aki nem kapott terméket, míg mások kisebb értékû terméket kaptak. A két vádlott cselekményével több, mint 2 milliós kárt okozott az OEP-nek. A bíróság a módosított vádirattal – a közel 300 tétel helyett 172 eset – egyezõen állapította meg a tényállást és bûnösnek mondta ki a vádlottakat. Az I. rendû vádlottat 2 rendbeli költségvetési csalás bûntettében, 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében találták bûnösnek. Tettéért a bíróság 1.200.000 Ft pénzbüntetésre ítélte (300 napi tétel, egy napi tétel összege 4.000 Ft). A II. rendû vádlottat, mint közvetett tettest találták bûnösnek költségvetési csalás bûntettében és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében. Ezért õt a bíróság halmazati büntetésül 400.000 Ft pénzbüntetésre ítélte (200 napi tétel, egy napi tétel összege 2.000 Ft). A vádlottak 10-10 havi részletfizetési lehetõséget is kaptak.

Az indokolásban elhangzott: a vádlottak célja a gyógyászati segédeszközök után járó normatív támogatás felvétele volt, s a bíróság megalapozottnak találta, hogy az I. rendû vádlott vizsgálat nélkül és indokolatlanul írta fel a gyógyászati segédeszközöket. Bár a vádlott azóta teljes egészében megtérítette az OEP-nek okozott kárt, büntetõjogi felelõsségét az eljárás során vitatta. Álláspontja szerint a párnák azért kellettek, hogy a felfekvést megakadályozzák, õ megelõzésként írta fel azokat a mozgáskorlátozottak számára, akik fokozottabban ki vannak téve az ilyen jellegû betegségnek. A harisnyák tekintetében kiemelte: szûrõvizsgálatokat tartott, s egy-egy alkalommal 50-100 beteget vizsgált, s a hatékonyság érdekében gyûjtöttek adatokat, majd a magánpraxison írta a recepteket, amelyeket a II. rendû vádlott váltott ki. A bíróság álláspontja szerint ezzel szemben álltak az okirati bizonyítékok, köztük a hiányosságokat feltáró OEP vizsgálat is, amely azért indult, mert a vádlott érdekeltségi körébe tartozó patikában a korábbiakhoz képest nagyon megnõtt a gyógyászati segédeszközök forgalma. A nyomozás, illetve az OEP vizsgálat során meghallgatott közel 300 tanú vallomásából kirajzolódik: egyiküknek sem kellett fizetni a gyógyászati segédeszközért, azokat ingyen kapták, bár voltak, akik nem is tudtak arról, hogy az adataikkal gyógyászati segédeszközt vettek. Mindezek mellett az indokolásban elhangzott: életszerûtlen az, hogy a beteg vizsgálat után nem kapja kézhez a receptet, hanem azt más váltja ki. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a többiek a távollét okán a határozat kézhezvételét követõen voltak kötelesek nyilatkozni, majd ezután a döntés nem lett jogerõs. A végsõ ítéletet a dr. Rupa Melinda vezette másodfokú büntetõtanács fogja majd kimondani.

Közokirat-hamisítás bûntettének terhével kell holnap egy vádlottnak a Keszthelyi Járásbíróság elé állni: dr. Palotay András bíró jár majd el L. B. büntetõügyében. A zalai származású vádlottnak 2014-ben két telekommunikációs cégnél is tartozása – kb. 60-60 ezer Forint – halmozódott fel. Mindkét ügy végrehajtóhoz került, aki felszólította a vádlottat a fizetésre, ám az továbbra sem rendezte a tartozásait. 2016 márciusában azonban a vád szerint hamis végrehajtási dokumentumokat mutatott be a befizetések igazolása, illetve a végrehajtási ügyek lezárása gyanánt. A lapokon az aláírások nem az illetékestõl származtak, a bélyegzõ lenyomata helyett pedig nyomtatott kép szerepelt, amely miatt közokirat-hamisítás bûntettével vádolta meg L. B. terheltet a Balaton-parti város ügyészsége.

Papp Attila