Magukat menekülteknek mondó tunéziaiak vezették az embercsempész bandát. De „nagyüzem” lesz a megyeszékhely bíróságain is, hiszen a Zalaegerszegi Törvényszéken egy hamisan tanúzó, míg Zalaegerszeg járásbíróságán pedig egy csaló felett mondanak ítéletet.

Jogerõs döntés várható egy hamisan tanúskodó férfi büntetõügyében a Zalaegerszegi Törvényszék dr. Magyar Károly vezette tanácsa elõtt. A másodfokú, nyilvános ülésen tesznek majd pontot annak az emlékezetes büntetõügynek a végére, mikor is a megyeszékhelyen, egy 2013-as futballmérkõzésen történtek miatt indult eljárásban tanúskodott hamisan egy férfi. Olyan tartalmú tanúvallomást tett, hogy annak alapján fel kelljen menteni a büntetõügy vádlottját. Az egyéb bizonyítékok alapján viszont a Zalaegerszegi Törvényszék – jogerõsen – bûnösnek mondta ki hivatalos személy elleni erõszak elõkészülete vétségében, annak az ügynek a vádlottját. Az ott még csak tanú P. K. vallomásait viszont kirekesztette a bizonyítékok körébõl, mivel azok ellentmondtak a többi tanúvallomásnak, illetve a vádlotti védekezésnek is. Ezek alapján az ügyészség hamis tanúzás bûntettével vádolta meg a férfit.

A Zalaegerszegi Járásbíróság dr. Gaider Bálint vezette büntetõtanácsa elé idézték B. A.-t és társait, akiket csalás bûntettével vádol az ügyészség. Az ügyészek szerint a vádlottak–máig ismeretlen társukkal –a 2012. és 2013. években elõzetesen megállapodtak abban, hogy Magyarországra utaznak, és kisebb üzletekben – leginkább dohányboltokban – pénzváltás ürügyén, az eladókat tévedésbe ejtve, tõlük készpénzt csalnak majd ki. A vádlottak és ismeretlen társuk a megállapodásnak megfelelõen számos bûncselekményt követtek el, majd 10 millió forintos kárt okozva csalásaikkal.

Nagykanizsán pedig nem kevesebb, mint 17 embernek kell dr. Horváth Károlyné tanácsa elé „járulnia”, hogy számot adjanak tetteikrõl. Az embercsempészési büntetõügy 17 vádlottat érint, közülük az I. és a II. rendû vádlott illegálisan Magyarországra érkezett tunéziai, a többi pedig magyar állampolgár.

A vád szerint az I. rendû vádlott H. M. 2012 nyarán, a II. rendû pedig 2013 tavaszán érkezett hazánkba, s menedékstátuszért folyamodtak. Az I. rendû vádlott idõközben élettársi kapcsolatot létesített egy magyar nõvel – az ügy III. rendû vádlottjával –, majd közösen elhatározták, hogy embercsempészetbõl fognak pénzt szerezni. Az I. és a II. rendû vádlottak a bicskei, debreceni menekülttáborokban, illetõleg Budapesten kerestek engedélyekkel nem rendelkezõ migránsokat, kapcsolatot építettek ki embercsempészekkel, fuvarokat szerveztek, sofõröket, valamint szállítójármûveket kerestek. A vád szerint a tolmácsolási feladatokat több esetben a III. rendû vádlott végezte, a IV.-VIII. rendû vádlottak a szervezet tagjaként sofõrként vagy biztosítóként vettek részt az akciókban, míg a IX.-XVIII. rendû vádlottak pedig alkalmilag mûködtek közre a szervezésben, illetve a szállításban. A vádirat 11 (5 sikeres, 6 sikertelen) esetet ró a vádlottak terhére a 2013 júliusa és szeptembere közötti idõszakban, a bûnösség kérdésérõl a Nagykanizsai Járásbíróság hivatott majd dönteni.

Papp Attila