Különleges gasztronómiai élményben lehetett része annak, aki az október huszonhetedikei estét a Szõlõskert Fogadóban töltötte. Itt került sor ugyanis a fogadó elsõ borvacsorájára, amelye során gasztronómiai különlegességeket, finom ételeket és a Vylyan Pincészet ízletes borait ismerhették meg a gasztronómia barátai.

– Fennállásunk óta ez az elsõ borvacsoránk – mondta Gelencsér László, a Szõlõskert Fogadó tulajdonosa. – Hogy miért csak most került sor nálunk az elsõ borvacsorára, miközben a gasztronómia területén igyekszünk mindenben az élen járni, s szívesen újítunk? Mert úgy érezzük, most méltó módon megkoronázhatjuk a villányi Vylyan Pincészettel közel tíz éves múltra viszszatekintõ kapcsolatunkat.

A borvacsora ételeit Gelencsér László, a Vylyan borait pedig Ipacs Szabó István, a cég fõborásza ajánlotta a résztvevõk figyelmébe. A fõborász elhozta az idei év újborát, a Villányi Bogyólét, amelynek neve találóan a francia újbor, a Beaujolais Noveau (bozsolé nuvó) nevére hajaz, így lett – tréfásan – a bozsoléból bogyólé, azaz primõr oportó. Érdekesség, hogy a bogyólé még találó is, ugyanis a készítés során nem törik össze a szõlõbogyókat, a fürtöket egészben teszik a kádba.
A könnyû újborhoz könnyû étel is dukál, Gelencsér László parmesanforgácsokkal meghintett rukkolás kacsamellsalátát szervírozott, amely tíz éves érlelésû, eredeti olasz balzsamecettel készült.
A kacsamellben, mint a vajban, siklott a kés, a balzsamecet csodásan selymes aromája, a parmezán sajt zamata, a rukkola kesernyés íze pedig az ízek harmóniájának egészen különleges kavalkádját eredményezte.
Második fogásként süllõtekercs érkezett zöldséges blinivel, amihez a Vylyan kétezer-hatos Chardonnay-ját kortyolhattuk. A süllõtekerecs baconszalonna és spenót hozzáadásával készült, a blinit, ezt az olasz palacsinta-tésztából élesztõvel készült finomságot pedig ízletes mártással öntötték nyakon a konyhában. A Chardonnay pedig zöldalmára, körtére, fehér szirmú virágokra emlékeztetõ aromavilágával tökéletesen illeszkedett az ételhez.
A fûszeres kéregben sütött bárányborda paradicsom eszenciával és polentával ugyancsak lenyûgözõ volt, annál is inkább, mert a bárányhús ritkaságszámba menõen puhának bizonyult, a szájban lágyan olvadt. Gelencsér László ennek kapcsán megjegyezte, egyáltalán nem mindegy, hogy a bárány mivel táplálkozott korábban, ezért a Szõlõskert Fogadóban különösen odafigyelnek az alapanyag kiválasztására. A Vylyan kétezer-ötös Pinot Noir-ja pedig tökéletesen kiegészítette a fûszeres bárány nyújtotta ízélményt. Világos rubin színû vörösbor, amely nem nagy testével, sokkal inkább kifinomultságával, eleganciájával, sokrétûségével hódít.
A Szõlõskert Fogadó-Vylyan Borvacsora képzeletbeli étlapjáról ezt követõen a szarvasbélszín következett, amelyet grillezett vargányával, vörösboros aszalt áfonyával és szarvasgombás burgonyaropogóssal tálaltak, s hozzá a kétezer-ötös évjáratú Montenuovo Cuvée érkezett.
Gelencsér László különleges Zacher-tortával kedveskedett a borvacsora résztvevõinek, s nem is titkolta, nehéz dolga volt, amikor olyan édességet kellett kitalálnia, amely a bort és a desszertet egyesíti magában. Nos, a végeredmény megérte a fáradtságot.
A Vylyan Cabernet Sauvignon selection kétezer-hármas bora méltó megkoronázása volt az édességnek, ugyanis ízvilágában a feketeribizli, szilva, étcsokoládé versenyeztek egymással.
A vacsora zárásaként mézzel leöntött kecskesajt és camembert következett, amelyet mézédes szõlõvel bolondítottak meg. Az erõteljes ízvilágú kecskesajt és a lágy méz tökéletesen kiegészítették egymást.
A fergeteges ízvilágot parfümös illatával a Vylyan kétezer-ötös Merlot-ja kitûnõen zárta le.

Horváth Attila