Közös imával kezdõdött Stoffán György elõadása a Kanizsai Esték - Kiút a válságból c. rendezvénysorozat péntek esti folytatásán a református templom gyülekezeti termében.

A népszerû újságíró a - sorozat korábbi elõadóihoz hasonlóan - a kiút megoldásaként a hit fontosságát a Krisztussal való személyes kapcsolattartást jelölte meg. A továbbiakban kifejtette, hogy nem elég önmagunk lelki békéjét megtalálni, mivel a keresztény ember nem csak önmagáért, hanem a környezetéért is felelõs. Vagyis a kereszténység nem befelé fordulást jelent, hanem társadalomépítést is. Éppen ezért veszélyforrást jelent bizonyos körök számára, amelyek ennek okán ádáz harcot folytatnak ellene.

Stoffán György megítélése szerint a válság a társadalom keresztény tagjait jobban nyomorítja, mint a többségében nem keresztényekbõl álló politikai elit tagjait. A válság okozói gátlás nélkül lopnak, csalnak, hazudnak a mai napig. A válságról az újságíró elmondta, hogy az nem közgazdasági szükségszerûség, hanem a nemzetközi pénzvilág szándékos támadása a keresztény világ ellen. Véleménye szerint állítása a Lisszaboni szerzõdés aláírásával nyilvánvalóvá vált. A krízis nem mostanában keletkezett, hanem 2000 éve tart, ugyanis akkor szakadt meg egy régi és köttetett egy újszövetség. Ezzel a szövetséggel rendezõdött át a kiválasztottság ténye. Jézus szerint, akik nem fogadják el õt, azok az ördög atyafiaivá válnak. E válság ugyanis a szeretet és a gyûlölet, az önzetlenség és az önzés, a hit és a hitetlenség közötti válság, amely mögött a pénzhatalom sátáni settenkedése rejlik. Megtartó ereje a gyûlölet. A sátáni eszmerendszerben megengedhetõ a gyilkosság, az éheztetés, a gyermekek megrontása, az idõs emberek magukra hagyása, vagyis az élet semmibe vétele. Az istenellenes vezetõi réteg magára hagyja a társadalmat, amelynek ellopta javait, melyet a magára hagyott társadalommal fizettet meg. Ez a sátáni hatalom veszi meg az ország vezetõit, majd marionett figurákká, nemzetárulókká teszi õket. Stoffán György kijelentését követõen a 2000 éve tartó válság fõbb állomásairól beszélt. Kiemelten hangsúlyt adott a Francia forradalom során teret nyerõ szabadkõmûvesség szerepének. Majd párhuzamot vont az akkori és a mai szerepvállalás között. Ma is útban van minden Krisztuskövetõ egyház kivéve azok, amelyeket õk hoztak létre, mint gazdasági vállalkozást. Ott aztán együtt vidámvasárnapoznak az SZDSZ-el. E kijelentése után az elõadó elmondta, ha április 11.-én le tudjuk gyõzni a sátáni hatalmat akkor Európa is megmenekül. Bár Európa bûne az, hogy az országunk így áll. A bûn hátterében Stoffán György a trianoni diktátumot tüntette fel. A gyõzelemhez azonban a magyarságnak fel kell ismernie Istent és vissza kell találjon a kereszténységhez. Drámai pillanatban vagyunk, amelyben a megmaradás, gyermekeinknek, unokáinknak a jövõje a tét. Ma nem pártoknak, hanem egy új szellemiségnek, eszmeiségnek kell esélyt adni ahhoz, hogy a magyarság újra összekovácsolódjon. Ezt a kereszténységen keresztül kell megvalósítani. Le kell küzdeni az elkeseredettséget, hiszen olyan Istentõl kapott felhatalmazással, erõvel szállunk harcba, mellyel más nem rendelkezik – szögezte le az elõadó. A továbbiakban a tízparancsolat sátáni hatalom által törtét megfordításáról esett szó. Ugyanis manapság minden egyes kõbevésett parancsolatnak az ellenkezõje a követendõ, a trendi. A liberális tízparancsolat elemzése után az újságíró a Lisszaboni szerzõdés keresztényellenes pontjairól beszélt. Már Krisztus mondta, ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak. De másik helyen azt mondja, hogy: „A hajatok szála sem görbül meg, ha követtek.” Vonjuk ki hüvelyébõl a mindent legyõzõ fegyverünket, a szeretetet, az evangélium igazságát és vigyük hitünk erejével gyõzelemre nemzetünket, keresztény hitünket. Mi az egész világ közös hadserege vagyunk, Krisztus gyõzedelmes hadserege. Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk? – tette fel elõadása zárasaként a jól ismert kérdést Stoffán György.
Cz.Cs.