Több, mint hetven résztvevõvel Nagykanizsán tartotta alakuló ülését a Magyar Köztársaság Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériuma, valamint a Horvát Köztársaság Központi Állami Közigazgatási Hivatala között idén májusban, az együttes kormányülés idején aláírt, a helyi önkormányzatok együttmûködését szolgáló megállapodás alapján összehívott munkacsoport.

A magyar tagozat társelnöki tisztét dr. Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár, horvát részrõl pedig Antun Palaric államtitkár, a hivatal vezetõje látta el. A munkacsoporti ülés tematikájában szerepelt a térség turisztikai fejlesztéseinek kölcsönös bemutatása, az aktuális gazdasági, vállalkozásfejlesztési kérdések számbavétele és EU-s tapasztalataink megosztása. Szaló Péter szakállamtitkár kiemelte a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttmûködési Program, az úgynevezett IPA program jelentõségét.

A munkacsoporti ülést idén augusztusban elõkészítette egy Zalaegerszeg, Kaposvár, Pécs és Nagykanizsa közremûködésével megrendezett road-show, melynek során az érintett szakemberek körében igényfeltáró munkát végzett az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium.

A nap eseményeirõl Szaló Péter szakállamtitkár így nyilatkozott:
– Az ülésre meghívták a horvát pártkormányzati szerveket, a regionális, megyei és helyi önkormányzati és állami szervek vezetõit, a gazdasági kamarák képviselõit, továbbá azokat a civil szervezeteket, amelyek jelentõs eredményeket mutattak fel a horvát-magyar együttmûködésben. Ezen kívül számos olyan szervezet jelent még meg, amelyek a gazdasági, kulturális és társadalmi élet egy-egy területén jó eredményeket értek el. Egy nagyon szigorú tematikát határoztunk meg, és emiatt nem tudtunk elmélyedni az egyes területekben, hiszen tízperces prezentációra volt lehetõség. A délelõtt folyamán a turizmus kérdésének szenteltünk figyelmet, illetve az ehhez kapcsolódó kerékpárút fejlesztésének. Ezt követõen pedig a gazdaságfejlesztés témáját tekintettük át. Mindezek keretében szerepet kaptak a térség önkormányzatai is, hiszen kiemelt figyelmet kapott a Dráva-mente hasznosítása, fõleg turisztikai és természetvédelmi célú megközelítése. A vendégéjszakákat tekintve a horvát turizmus kilencven százalékban az Adria térségére koncentrálódik. A horvát állami szervek stratégiai célja az, hogy a belföldi turizmust, tehát a szárazföldi belsõ turizmust élénkítsék, és ebben közös érdekeink vannak. Dél-Dunántúl Magyarország egyik elmaradott régiója, és ezen belül is elmaradott a Dráva-mente térsége. Tehát szükséges a gazdasági növekedés beindítása, a foglalkoztatás bõvítése – hangsúlyozta Szaló Péter. – Közös érdekünk, hogy megpróbáljuk a Dráva-mentét a lehetõ legnagyobb mértékben fejleszteni. Megállapítottuk, hogy az ország egyik legtisztább folyója mentén terül el és okológiai értéke az egyik legmagasabb az ország védett területei között. Ezt már a horvát hatóságok is felismerték, a nemzeti turisztikai stratégiájukban egyre fontosabb szerepet kap A magyar turisták is egyre nagyobb számban veszik igénybe az itteni lehetõségeket. A délelõtt folyamán Varasdtól kezdve az ottani kistérségek bemutatták, hogy milyen mûemlékekkel, természeti védett értékekkel rendelkeznek. Ezek összekapcsolása lehetõséget ad arra, hogy nagyobb vonzást tudjunk kifejteni a nemzetközi turizmusra, mert hiszen jövedelemre, munkalehetõségre van szükség ebben a térségben. Ha már a turizmust választottuk, mint stratégiai fejlesztési irányt – egészítette ki az elõbb mondottakat a szakállamtitkár –, akkor azt is el kell fogadnunk, hogy nem telepíthetünk ide olyan iparokat, szolgáltató és egyéb tevékenységet, ami hosszú távon feléli a turizmus lehetõségét. Önkorlátozással fogunk élni a határ mindkét oldalán. Azt hiszem, ez egy fontos üzenet a jövõ számára is.

Az együttmûködés további lehetõségeirõl Szaló Péter így vélekedett:
– Egészen kiválóak. Meghallgattuk a magyar-horvát kereskedelmi kamarák beszámolóját, vagy éppen az Országos Magyar-Horvát Együttmûködõ Civil szervezet prezentációját. Óriási a hajlandóság az együttmûködésre. Nincsenek viták a két ország között. Mi kiemelten támogatjuk Horvátország uniós tagságát, támogatjuk a határmenti együttmûködésüket. A horvát kormány is kifejezte támogatását, azért vettek részt a közös kamarák rendezvényén. Azt hiszem, ezt elérni sem kis eredmény, de igazából a hétköznapok számítanak. Tudjuk, a MOL NyRt-nek és az OTP-nek milyen fontos érdekeltségei vannak Horvátországban. Ezek a nagyvállalatok részt vesznek a kamarában, ami nemcsak az õ érdekképviseletüket, megjelenésüket segíti, hanem az újak belépését is. Nagyon pozitív módon, a kétoldalú kapcsolatrendszerrel rendelkezõ vállalkozók már segítik azoknak az együttmûködését, akik ma még partnert keresnek.

Bakonyi Erzsébet