„Ne feledkezzetek meg vezetõitekrõl, akik az Isten igéjét hirdették nektek…” (Zsidókhoz írt levél 13, 7/a)

Emlékezzünk nagytiszteletû Balogh Tibor esperes-lelkipásztorra, aki egy évvel ezelõtt költözött el e földi világból. Sokan ismerték, népszerû ember volt, mert látták benne azt a szeretetet, melyet ajándékként kapott a mennyei Atyától. Lelkipásztori szolgálatában kitartott az igaz hitben, bibliájával a kezében tett bizonyságot Istenrõl és az egészséges tanításról. Mint jó sáfár viselte gondját azoknak a gyülekezeteknek, ahol szolgált. Ennek a sáfárkodásnak köszönhetõ, hogy az utód számára a gyülekezet teljesen felújíthatta a lelkészlakást.

Sokunk szívében ott vannak bíztató szavai. Ott van kedves, bátorító mosolya. Szolgálatba hívó Urának volt bizonyságtevõje a gyülekezeti közösségben, és Róla tett tanúságot önkormányzati képviselõként is.
Az általa életre hívott, és azóta hagyománnyá vált Kanizsai Esték elõadássorozatain kiváló elõadók jönnek a gyülekezetbe közénk. A város felé nyitott elõadássorozat nagy népszerûségnek örvend, szívesen látogatják. Valaki azonban nagyon hiányzik, õ, aki már nem lehet közöttünk.
Esperesként kiemelt figyelmet fordított a gyülekezetek, a lelkipásztorok mellett Somogy „elsõ oskolájára”, a Csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Általános Iskolaára és Gimnáziumra.
Nagy veszteség volt a család, a gyülekezet, az egyházmegye és a barátok számára az Õ elvesztése. Ma, amikor sokunk szívében felszakadnak a sebek, adjunk hálát Istennek, hogy ismerhettük õt, hogy életünk gazdagabb lett általa. Gondoljunk arra, hogy Isten igéje, oly sokszor erõt adott már, és ma is, az emlékezés napjaiban vigasztalja szívünket.

Hella Ferenc lelkipásztor