Cseresnyés Péter alpolgármester, országgyûlési képviselõ szavai vezették be kedden a Könyvtárban a kommunizmus áldozatairól való megemlékezést: – Középiskolás versenyzõink jól tudják, Márai Sándor szemben állt a gyûlölet és hazugság mindkét 20. századi rendszerével, felismerte a két szélsõség belsõ rokonságát, a diktatúrákat mûködtetõ embertípus azonosságát.

Majd az írónak azt a verssorát idézte, mely kifejezi: csak önfeláldozás árán támad fel hazánk. S azt is: volt értelme ’56 áldozatának! Mert a forradalom és szabadságharc résztvevõinek példája hajnalcsillagként világít mai éjszakánkban is. Utat mutat: az egymásnak uszítás helyett csak az összefogás vezethet ki ebbõl a mocsárból. A középiskolás vetélkedõ résztvevõit látva azt kell mondjam, ma többszörösen is a jövõt ünnepeljük. – adta át a szót az eredményhirdetésnek.
A röpke értékelésen szóba került, Márai melyik naplójegyzetében említi a szovjet politikai rendõrséget régi nevén. 1949-ben ugyanis jogos kritikával illette Fejtõ Ferencet, mert tanulmányában Rajkot mártírnak és hõsnek nevezi. Csak egyrõl nem beszélt a Márai által kávéházi marxistának nevezett Fejtõ: ez a Rajk volt az, aki a hazai rendõrállamot minden Cseka módszerével megszervezte, emberek százait börtönbe és vesztõhelyre cipelte. A Nagykanizsai Polgári Egyesület versenyén elsõ helyezést ért el Gaál Szabolcs, Sárvári Ferenc, Czémán Mátyás, Beke Benjámin és Tuhári Attila a Piarista Iskolából, második a cserhátis Horváth Alexandra, Németh Patrícia és Bagladi Gábor. Õket az egyik mezõs csapat: Peti Zsombor, Ernszt István, Varga Dániel, Szekeres Ramóna, Vass Dóra követte. Majd szoros versenyben még két mezõs, még egy piarista, egy zsigmondys és egy keris csapat végzett. Az okleveleket Balás Piri László, a Történelmi Igazságtétel Bizottság alelnöke adta át. A forradalom résztvevõje, az orvosegyetem nemzetõrségének egykori tagja az ezt követõ beszélgetésen szólt 1956 mai megítélésérõl. Még ma is van olyan politikus – Havas Szófia –, aki ellenforradalomnak nevezi. Továbbá zsidók után kutató nyilas bandákat emleget. Nemcsak rosszindulatú, ostoba is ez a nõ – jelentette ki a vendég, hiszen az ’57-ben kivégzett Angyal István, a Tûzoltó utcai felkelõk, a ’61-ben kivégzett Nickelsburg László, a Baross téri felkelõk parancsnoka maguk is zsidók voltak. Õk jártak volna házról-házra zsidók után kutatva? Börtönéveirõl szólva a besúgóvá szervezés aljas módszereirõl beszélt: egy cellatársát felesége megerõszakolásával fenyegették meg, ám õ beszámolt nekik errõl, rögvest használhatatlanná téve magát. Nem is annyira a tankönyveken, a tanárokon múlik, mit kap fiatalságunk, jegyezte meg. Neki is, a terror legkeményebb éveiben is volt olyan tanára, aki a sorok között azért át akarta és tudta adni az igazságot.
K.H.