Érdekes fordulat következett be a Kiút a válságból c. rendezvénysorozat péntek esti elõadásán. Az elõzõhetekben többnyire lelkészek világítottak rá a kiút irányára. A sorozatban elõször Boros Imre közgazdász azokat a pénzügyi, gazdasági szempontokat elemezte melyek a válságot okozták. Így a lehetséges kiút keresés is ezen szempontok mentén történt.

A neves közgazdász elõadása elején felidézte a válság nyilvánosságra kerülésének elõzményeit, az õszödi „igazságbeszéd” lényegét, taglalta annak erkölcsiségét. Hangsúlyt adva annak, miként válik erénnyé a bûn. Ezt követõen a volt KGST országok és hazánk uniós csatlakozása után bekövetkezett gazdasági változásokról beszélt. Kifejtette, hogy némely országban a sokat hangoztatott és gyakran hivatkozási alapul szolgáló válság ellenére is gazdasági fellendülés következett be.

Majd hazánk válságban elfoglalt sajátos helyzetérõl esett szó, érintve a diplomáciai kapcsolatok következetlenségét. A továbbiakban ismertette a hazai bankrendszer, a kamatok magasan tartásának, az infláció szinten tartásának visszásságait. Boros Imre elõadása folyamán kitért a tetemes államadóság hátterére, vázolta összetételét. Szó esett még a jegybank sajátos (független) helyzetérõl. Az elõadás hátralévõ részében a hallgatóság tájékoztatást kapott az elmúlt 20 év különös privatizációs ügyleteirõl. Elsõként a MALÉV többszöri eladása, majd a MÁV, a MNB és a BKV helyzete került terítékre. Boros Imre megjegyezte, hogy az állami cégeken keresztül folyamatosan, mind a mai napig vetkõztetik le az államot. Egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy ez a rendszerváltás nem a mi akaratunk szerint történt, a minimális elvárásoknak sem tett eleget - szögezte le. Kitért a társadalmi rétegek éles különválására, lecsúszására, a munkanélküliség súlyos problémájára kifejtve, hogy közel 1.5 millió munkahely szûnt meg. Nagyfokú az elégedetlenség. Ilyenkor józanságra van szükség. A politikai palettát szemügyre véve az elõadó kifejtette, hogy a Jobbik megjelenése visszatükrözõdése egy állapotnak. Az elmúlt 8 év visszatükrözõdése. A kormányzó pártokba való csalódás nyilvánvaló, de van oka a jobboldali csalódásnak is. Mivel 2002-ben, nyilvánvalóan választási csalás történt, nem volt elég rámenõs a csalás bemutatása. Továbbá tudomásul kellene venni, az emberek nem mindig mérlegelnek, hogy mi az alkotmányos. Vagy ha alkotmányosan nem lehet megakadályozni nagy disznóságokat, akkor ki kell mondani, hogy az alkotmány nem jó. Az emberek elvárják az ellenzéktõl, hogy legyenek ott a gáton, amikor az szakad. Minõsíteni azonban senkit nem szabad, mert ki tudja, mit hoz a holnap, -vélekedett az elõadó. Boros Imre a hazai politikai paletta elemzését követõen az országra nehezedõ IMF hitel veszélyeire hívta fel a figyelmet. A jövõt illetõen a közgazdász a hazai takarék szövetkezetek létrehozását, a piacszabályozást, a következetes energiagazdálkodást, a vállalkozások fejlesztését tartja szükségesnek. A pénzügyi, gazdasági és energetikai szükségszerûségek után a jobb oldal politikai egységének szükségszerûségérõl esett szó. Boros Imre Orbán Viktor személyében látja a jövõ megoldásának a kulcsát, de megállapítása nem mindenkire vonatkozik az egykori miniszterelnök holdudvarában.. Egy új csikóra tenni a nyerget mindig kockázatos, - jelentette ki végezetül Boros Imre.

Czene Csaba