– Meglepetésnek szántuk, de kitudódott. Akkor hát elmondom. – kezdte március 14-i, 17 órakor kezdõdõ Deák téri nemzeti ünnepüket részletezni Kóré Péter, a Nagykanizsai Polgári Egyesület elnöke. – Varga Miklós jön el vasárnap délután a Petõfi szoborhoz, három dallal készül.

– Hetedik éve tartanak úgynevezett alternatív nemzeti ünnepeket. Mi a magyarázata?
– Lehetõséget kívánunk nyújtani, hogy akik a rideg, protokolláris ünnep helyett valami mást szeretnének, ünnepelhessenek. Emlékszünk Babits versére: „Csak a vak Megszokás, a süket Hivatal hozza koszorúit. … Koporsó tömlöcét akit elkerülte, most hazug koszorúk láncait ne tûrje eleven emlékén!” Ezért ünnepségeinken kedves hagyomány, hogy minden résztvevõnek lehetõsége nyílik kifejeznie tiszteletét.

– Van, amikor mécsessel, mint január elsején…
– Most pedig egy-egy szál virággal. Hadd boruljon virágba a Petõfi szobor talapzata!
– Emlékszem, tavaly Bem tábornokról, a nagyszebeni és piski csatáról is megemlékeztek. Nem furcsa a vértelen forradalom napján csatákról szólni?
– Orbán Viktor írta tavalyi Petõfi ünnepünkre küldött levelében: „Amire évszázadok óta vágytunk, 1849-ben sikerült. 1848-49 történetében a kezdet és a vég között ott van a csúcspont is. A fellobbanás és az elhamvadás között ott van a konokul izzó parázslás is! A reménység és a reményvesztettség között ott van a gyõzelem is.”
– Akkor idén is szó lesz – ahogy a régiek nevezték a szabadságharcot – az önvédelmi háborúról?
– Annyi gyõztes csatája van ennek a két évnek, pár évtizedre biztosan ad témát. Igen, idén a branyiszkói csatára emlékezünk.
– Kiknek az érdeme ez a gyõzelem? Ki a branyiszkói hõs?
– Most megfogott, nehéz eldönteni. A feldunai hadtest parancsnoka, Görgei Artúr vagy Guyon Richárd ezredes, a közvetlen parancsnok? Erdõsi Imre piarista atya? Az újonc tót honvédek, vagy a szegedi 33-asok? A Nádor-huszárok? Aki eljön ünnepségünkre, majd bizonyára többet megtud.
– Apropó, huszárok, a szép tavaszi délután a kanizsai huszárok is lóra szállnak?
– A császár huszárok, ez a hagyományõrzõ alakulat Dobri Lajos vezetésével, kezdettõl fogva részese ünnepeinknek. Természetes, hogy ezen a szép napon nemes állataik hátán jönnek. Emlékszem, a Keleti városrész 48-as ünnepén, október 6-án egy pöttöm kisfiúra. Nem akart addig ebéd után lefeküdni, míg nem látja a lovakat. Most ki is alhatja magát, ötkor kezdõdik az ünnepségünk! Az ovis misének is vége addig.
– Ki lesz az ünnepi szónok?
– Országgyûlési képviselõnk, alpolgármesterünk kezdettõl fogva támogatta egyesületünk munkáját, ezt soha meg nem köszönhetjük neki eléggé. Megtiszteltetésnek tartjuk, hogy elfogadta felkérésünket. Hallgassuk meg, mit tart ma is idõszerûnek ’48-ból? Cseresnyés Péter mondja az ünnepi beszédet.
P.J.