Április 15-ig látható a Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola Képzõmûvészeti Szakkörének kiállítása a HSMK Ifjúsági Galériájában. A diákok munkáit bemutató kiállítást többek között e szavakkal ajánlotta a galérialátogatók figyelmébe Balogh László, az intézmény igazgatója:

– Látszólag akvarellek, tanulmányrajzok és mézeskalácsok ezek a képzõmûvészeti monumentumok, de valójában benne van iskolánk lelke, mert diákjaink alkották.
Tudjuk, hogy rajzolni annyit jelent, mint látni, de érezni is. A képzõmûvészet a lélek nyelve. Büszkék vagyunk rá, hogy iskolánkban a kezdet kezdetétõl (mondjuk legyen az 1948…) eredményesen mûködik képzõmûvészeti szakkör. A közismereti tárgyakban való elmélyülés mellett lehetõséget biztosítunk diákjainknak a kreatív önkifejezésre. A szakköri munka során mindenki felfedezheti magában saját képességeit, rátalálhat azokra az eszközökre, amelyek segítik kifejezni saját képi világát. Az ún. „Stamler-szakkörben” folyó munka nemcsak örömet és élményt ad, de egyben elõkészítést és ösztönzést nyújt a képzõmûvészeti pályákra készülõknek. Sok ilyen sikerrõl is be tudunk számolni. Erre a kéz- és léleknevelõ eredményességre garancia, hogy 1988 óta Stamler Lajos mûvésztanár irányítja az iskolai rajztanítást és a szakköri munkát. De nem feledjük a régiek közül Boros Antalt, Haraszti Lászlót és a jelenlegi kolléganõt, Bíróné Mike Évát.

A rajztanítás módszereirõl így szólt Balogh László:
– A rajzolás és a festészet titkaink felfedezése személyre szóló módszerek segítségével történik: a technikai ismeretek elsajátítása mellett mód nyílik a tradicionális és modern mûvészet alapjainak megismerésére is. A tanodai és mûhelymunka mellett jó, hogy mód nyílik az ilyen közösségi megmutatkozásokra is, mint egy csoportos kiállítás. Hiszen sokan szeretnék magukat megmutatni: A Batthyány-gimnáziumban értékes hagyomány a szakkörön kívül a nyári képzõmûvészeti alkotótáborok és az iskolai, ún. „Hyány Galériá”-s kiállítások. Próbálkozhatunk itt a képzõmûvészet szinte minden technikájával a firkagrafikától akár a mézeskalácsig. Ezek mind iskolai kultúránk megtartó erõi.
Hadd tekintsem ezt a kiállítást – tisztelve a vendéglátóinkat is – a „Hyány Galéria” kihelyezett megmutatkozásának. Az 1988 óta mûködõ „Hyány Galéria” iskolánk tartalmas mûvészeti életének egyik büszkesége. Sikeres és minõségi kiállításai Stamler Lajos kollégánknak köszönhetõ. Iskolánkba közel 1000 diák jár, így a „Hyány Galéria” kiállításait nap mint nap ezernél is többen látogatják.
A szakköri képzés, a mûvészeti nevelés értelmét így foglalta össze az igazgató:
Remélem, ezen alkotásokból is látszik, hogy a Batthyány-gimnáziumban a képzõmûvészeti szakkör és a vizuális kultúra nem egy vasárnapi festegetõ egylet kiképzõ bázisa. Iskolánk rajzórai általános képzését jól egészíti ki a szakköri képzés: néha a mûvészeti iskolák 3. szintjét is elérve. Talán megvalósul itt a „jó szóval oktasd, játszani is engedd…” József Attila-i jelszava. S Bolberitz Pállal hiszem: „A mûvészeti nevelés jobbá teszi az embert. Hogy más legyen a hozzáállás a munkához, hogy ne rabszolgaként ismétlõdõ funkciókat hajtson végre a mindennapi betevõ falatért, hanem kreatív módon dolgozzon.”
Így az élet minden szférájának a szellem és a mûvészet ad végsõ értelmet, s benne a mûvészet a lélek megtartója. Ezért van értelme a rajzóráknak, a mûalkotások elemzése leckéknek is. Egyesek szerint a képes világ a harmonikus pedagógia legjobb színtere. Higgyünk ebben, s a szépség története és a látás mûvészete elvezethet bennünket olyan lelki finomságokhoz, mellyel és melyben jó léteznünk.

B.E.