Felelõsséget igényel, ha valaki kutyát vállal, nagyon sok mindenre oda kell figyelni vele kapcsolatban. A kutya ugyanolyan érzõ lény, mint az ember, társa az embernek, felelõsséggel tartozunk érte, gondoskodni kell róla. Ezért nem érhet bennünket felkészületlenül, ha egy kutyus érkezik hozzánk, akit mi magunk vagy valamelyik családtagunk választott.

Nem csak a kutyus jövetelére kell felkészülni, hanem minimum 10-15 évre elõre kell gondolkodni, s tudomásul kell venni, hogy mindennapi életünket, a bevásárlást, a takarítást, az étkezést, a pihenést, még a nyaralást is befolyásolni fogja ezután az õ jelenléte.

Éppen ezért a kutyatartás sok kérdést felvet, s mielõtt kutyát vállalunk, alaposan át kell gondolnunk ezeket – s valljuk be, nem a neve kiválasztásán fogunk a legtöbbet töprengeni. A legfontosabb, hogy családunk életvitelébe belefér-e egy háziállat. S ha erre igennel válaszoltunk, akkor lehet a többi kérdést feltenni magunknak. Milyen kutyát szeretnénk egyáltalán? Házõrzõre, házi kedvencre vagy munkatársra van szükségünk? Kicsi kutyát szeretnénk vagy nagyot? Fiatalabbat vagy olyat, aki valakinek már nem kellett? Megfelelõ lesz-e környezet a kutyának, ahol élünk? Tudunk-e vele rendszeresen eleget foglalkozni, annyit, amennyit igényel? Ha összehozott a sors a számunkra és családtagjaink számára minden szempontból megfelelõ kutyával, innentõl kezdve hogyan tovább? Hogyan tápláljuk? Menynyit foglalkozzunk vele? Milyen legyen az õ kis kuckója? Milyen játékokat adjunk neki?
Ezekre és hasonló kérdésekre próbálunk választ adni a következõ néhány hét folyamán Tislér Zoltán kutyatulajdonos és – kiképzõ segítségével.
S.E.