Rovatunk e részének elsõ és legfontosabb kérdése: milyen célból kívánunk kutyát tartani. Ettõl függõen ugyanis figyelembe kell venni a kutya nagyságát, mozgásigényét, szõrének típusát. Elõbbi kettõhöz kell, hogy arányuljon a lakás mérete. Panelben minél kisebb kutyust tartsunk.

Tislér Zoltán azt mondja, kölyökkutyát csak annak ajánl, akinek van ideje, türelme és energiája foglalkozni vele, mert nagyon sok függ a neveléstõl. Fontos, hogy a kutyusnak mindig legyen feladata, még panelben is: akár menjen le az újságért, vásárlás után vigye a kosarat, sose unatkozzon. Kezdõ kutyatartók inkább kan kutyát válasszanak maguknak, mivel a szuka évente két-három alkalommal tüzel, amely nagyobb odafigyelést igényel. Elõnye is, hátránya is van, ha valaki menhelyrõl választ egy idõsebb kutyust: biztosan ragaszkodni fog új gazdájához, viszont a szokásain már nem nagyon lehet változtatni. Fel kell mérni azt is, hogy mennyibe fog a kutya kerülni: míg a vételára egyszeri kiadás, tartása folyamatos pénzkiadást von maga után.

Sok mozgást igényelnek, és bizony harapósak a munkakutyák (terrier, szetter, dog, snauzer, rottweiler). A vadászkutyák (vizsla, agár, kopó, retriver, tacskó, spániel) szintén sok mozgást igényelnek. Nagy testû, erõs kutyák nyugodt, stabil idegrendszerrel a mentõkutyák (bernáthegyi, újfundlandi). Nagy falkaösztönnel rendelkeznek, s kifejezetten szeretik a hideget a szánhúzó kutyák (malamut, eszkimó kutya, szamojéd spicc, husky). A pásztorkutyák (puli, pumi, mudi, juhászkutya, komondor, kuvasz, skótjuhász, malinois) abszolút munkára valók, s sok magyar kutya is van köztük. A kedvtelésbõl tartott kutyák (csivava, kínai kopasz kutya, máltai, mopsz, si-cu, spániel, uszkár, terrier) szokatlan megjelenésük miatt kerültek ki az elõbbi csoportokból, általában kis termetûek, nem igényelnek nagy mozgásteret.