Tisztelt Szerkesztõség!

Találkoztam egy rejtéllyel, ami úgy gondoltam a lokálpatrióta hetilapra tartozik, és a lap nyilvánosságán keresztül közérdeklõdésre is számot tarthat. Kérem közöljék a lapban, talán választ is ad majd rá valaki, és a rejtély megoldódik.

Hetente olvashatjuk a nagykanizsai Szuperinfóban, hogy a Horváth Kert Vendéglõ (az ínyencek és a családok vendéglõje) milyen ételkínálattal hív bennünket a Tersánczky JENÕ út 15-be. (Gondolom a vendéglõ a saját címét pontosan tudja.)

Amikor elõször feltûnt, hogy az utcanevet cz-vel írták, még azt gondoltam, valószínû a Kakuk Marci közismert írója, Tersánszky Józsi Jenõ (1888-1969) az, akit az utcanév jelöl, csak véletlen betûcsere által írták „sz” helyett „cz”-vel. Ezt látszott igazolni az is, hogy egyik-másik városi kiadványban (Pl. Városi Oldalak Nagykanizsa 2007, ua. 2008, Zala megyei Cégregiszter 2009 utcajegyzékében és térképén is) sz-el, vagyis Tersánszky u. szerepel (bár a Kisokos térképén Tersánczky található).
Emlékeztem arra is, Tersánczky írt Szabadhegyrõl monográfiát, de mintha az József lett volna. Aztán kezembe került a 2009-ben megjelent Csoma Zsigmond-Novák Ferenc: Zalakaros szõleje és bora az Alpok és a Balaton között címû könyve, amely sûrûn hivatkozik Tersánczky József orvos: A jobb szõlõmûvelés, borkészítés és pinczegazdálkodás korszerû könyve címû munkájára. Akkor már kíváncsi lettem és utána néztem, mit tudhatnék még Tersánczkyról, de amit megtudtam továbbra sem a JENÕrõl szól:
Tersánczky JÓZSEF (1813-1888) a korabeli Nagykanizsa egyik kiemelkedõ egyénisége, polihisztora volt. Orvosi és állatorvosi diplomával, szemész, majd tisztiorvos, a Nagykanizsán megjelenõ Zalai Közlöny állandó munkatársa, aki szõlészeti-kertészeti elméleti és gyakorlati szaktudását a város határában Szabadhegyen létrehozott mintaszõlészetében és gyümölcsösében bizonyította. Valóban õ írta (és Nagykanizsán Fischel Fülöp adta ki), 1887-ben a Szabadhegy monographiája 1850-1886. c. könyvet és 1869-ben a már idézett címû szõlész-borász szakkönyvet is.
Tersánczky JÓZSEF valóban megérdemli, hogy utcát nevezzenek el róla.
De miért, milyen érdemei alapján neveztek el utcát Tersánczky JENÕ-rõl?
Vajh ki õ, és merre van hazája? - Vörösmarty Mihály szavaival élve.

Talán téves a keresztnév, nem is Jenõrõl akarták elnevezni az utcát?
Egy hasonló gyerekkori eset jutott eszembe: Gyõrben, az Avar utcában szült az édesanyám. A szülõi ház még ma is áll, de általános iskolás koromban átkeresztelték az utcánkat Dessewffy AURÉL nevére. Nem örültünk neki, mert leírni és kimondani is szokatlan volt, de azt mondták legyünk büszkék rá, mert aradi vértanúink egyike. Elhittem, aztán késõbb olvastam a 13 aradi vértanú nevét és kiderült, hogy Dessewffy ARISZTID (1802-1849) volt a vértanú. Hát akkor ki volt az Aurél? Utána kerestem, két Dessewffy AURÉL volt említésre érdemes:
Az egyik gróf (1808-1842) politikus, publicista, az MTA levelezõ tagja volt. Elõször udvari kancellári gyakornok Bécsben, aztán helytartótanácsi titkár Budán, majd az 1839–40-i országgyûlésen konzervatív vezérszónok. Kossuth Pesti Hírlapjával szemben létrehozta a Világ c. lapot, cikkeiben „fontolva haladó” konzervatív irányt képviselt.
A másik szintén gróf (1846-1928) politikus, az utolsó országbíró. Budapesten végzett jogot, majd Németországban közgazdasági tanulmányokat folytatott. 1874–1883 között országgyûlési képviselõ, utána a Tisza-kormány ellenzékéhez, Apponyi Albert pártjához csatlakozott. 1906-1910-ig a fõrendiház elnöke, 1917-ben IV. Károly kinevezte országbíróvá. Az ellenforradalmi korszakban, 1927-tõl a felsõház tagja.
Szóval mindkettõ konzervatív gróf volt, biztosan nem róluk akartak utcát elnevezni az 1950-es években. Mások is rájöttek erre, végül a Városi Tanács is tudomást szerzett róla. Bölcs döntéssel, „huszárvágással” oldották meg a problémát. Az utca névtáblát lecserélték olyanra, amelyiken már nem szerepel keresztnév, egyik sem!
Lehet, hogy Nagykanizsa-Szabadhegyen Tersánczkyval is ez a megoldás?

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Engedjenek meg még egy rövid észrevételt, javaslatot:

Körforgalmi szigetek kialakítása

A Zalai Hírlapban olvashattuk, hogy a város a meglevõ és a most létesítendõ körforgalmi területek szépítését milyen virágok ültetésével kívánja megoldani. Bizonyára szépek lesznek, de ezt csak felülrõl, az emeletes házak ablakából, vagy sárkányrepülõrõl lehet majd élvezni.
Javaslom a körforgalmi szigetek mindegyikén különbözõ, legalább 3-4 méter magasságú alkotást (pl. fúrótorony, olajkút, harangláb, lombos fa, fenyõfa, állatfigurák, mozdony, piramis, kocka, gömb, létra, gémeskút, kereszt alakút, függõleges ábrás reklámtáblát stb.) elhelyezni, ami több szempontból is célszerû és hasznos lenne:
- az úton közlekedõk is jól láthatnák, már messzirõl észlelnék az útelágazást,
- megkönnyítené a körforgalom megnevezését is, nem kell az utcaneveket felsorolni,
- idegenek tájékozódását (akár útikönyvben, térképen is), helyszín azonosítását is könnyítené
- olcsóbb lenne a fenntartásuk, mint évente virágokat ültetni és ápolni.

Létesítésük se kerülne sokba, ha nem mûvészeti alkotások lennének (inkább jelkép szerepûek), egyszerû ács- vagy lakatosmunkával is elkészíthetõk. Ezek készítését, vagy költségeit is vállalhatnák önkéntes vállalkozók, akinek a nevét természetesen az alkotásnál meg lehetne örökíteni.

Ha az illetékesek elismerik ötletem célszerûségét, érdemes lenne errõl rövidesen döntést hozni, hogy az új körforgalmak kialakítása már ebben a szellemben történhessen.

Iványi Miklós