Most csak a Nagykanizsa-Eszteregnye közötti friss építésû tizenkét kilométeres darabot adta át a miniszter, hiszen az Eszteregnyétõl Becsehelyig húzódó hat kilométeres szakaszt egy bensõséges ceremónia keretében már korábban átadták a kivitelezõ munkatársai.

A tizennyolc kilométeres autópálya-etappal szinte teljessé vált az M7-es, most már „csak” a harminchat kilométernyi, Nagykanizsától Balatonkeresztúrig húzódó darab, a Letenye és az országhatár közötti egy kilométer, valamint a Mura fölött ívelõ, a horvátokkal közösen építendõ híd hiányzik, hogy aztán a zsebünkbe nyúlva sztrádán autózhassunk a fõvárostól az Adriáig. A hiányzó szakaszok állítólag 2008-ra, a turistaszezonra elkészülnek.
– 2004 és 2008 között dupla akkora sztrádaszakasz épült, mint az 1967 óta, az M7 építésének megkezdésétõl számított idõszakban – mondta Kóka János. – Ez az ország képes volt arra, amire egyetlen kelet-közép-európai versenytársa sem, ugyanis 2002-tõl megduplázta autópályáinak hoszszát. 2002-ben körülbelül ötszáz kilométer volt, 2007 szeptemberére pedig ezer kilométernyi új autópálya lesz Magyarországon.
A miniszter arról is beszélt: a sztrádaépítések mellett szükség van a közutak minõségi fejlesztésére is, mert éppen Zala, Vas és Somogy megyébe az átlagosnál kevesebb beruházás áramlik. Ennek okaként pedig az infrastruktúra hiányát jelölik meg a befektetõk. Ezért a Nemzeti Fejlesztési Terv és az európai uniós források bevonásával ebben a ciklusban megvalósul a régióban a 67-es, a 68-as, a 61-es, a 74-es, a 76-os, a 75-ös és a 86-os utak korszerûsítése, bõvítése és elkerülõ szakaszainak építése – mondta a gazdasági tárca vezetõje.
Ezt követõen sor került a nemzeti színû szalag átvágására, majd Kóka János miniszter-pártelnök és Kovács Kálmán, az SZDSZ zalai szervezetének elnöke, a környezetvédelmi tárca

államtitkára Gelsére autózott, hogy ott Rácz József polgármester társaságában sajtótájékoztatón számoljanak be a zalai fejlesztésekrõl, a párt megújult vidékpolitikájáról. A miniszter itt ismét utalt a sztrádaavatáson elhangzottakra, azaz, hogy a nyugat-dunántúli régió legnagyobb infrastrukturális problémáját az jelenti, hogy a megfelelõ eljutást biztosító észak-déli összeköttetés gyakorlatilag hiányzik, miközben a kereskedelmi kapcsolatok fejlõdése ebbe az irányba mutat. A miniszter kijelentette: hibás volt a korábbi stratégia, amikor a döntéshozók úgy gondolkodtak, elsõsorban nem ebbe a régióba kell pénzügyi forrásokat csoportosítani, hiszen ez úgyis fejlettebb, mint az ország másik fele – épp ennek a gondolkodásmódnak a következménye a megfelelõ infrastruktúra hiánya.
Az SZDSZ elnöke beszélt a párt új vidékpolitikájáról is, amelynek kialakításáért Kovács Kálmán, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára a felelõs, aki egyben a párt vidékpolitikai kabinetjének posztját is betölti. Mint azt a pártelnök hangsúlyozta, nagy feladat vár a volt informatikai miniszterre, hiszen a vidék évszázadokon keresztül kialakult struktúráját a kommunizmus évtizedei brutálisan szétverték.
Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a mezõgazdaságból élõket nem akarják politikai díszletként sem használni, mert szerinte a traktoroknak a földeken van a helyük. Mûködõ mezõgazdaságot, prosperáló településeket akarnak a szabad demokraták – mondta a miniszter.
Kovács Kálmán azt mondta, hogy az általa vezetett vidékpolitikai kabinet tisztességes, bátor, az igények és a lehetõségek, az ország és a terület érdekei mentén kialakított vidékpolitikát akar.
Kóka János végül kérdésre válaszolva megjegyezte, újabb menetrendi egyeztetésre hívja Nagykanizsa vezetõit, akik a legutóbbi tárgyaláson nem jelentek meg.