A város sporttörténetének jeles napja volt 1995. május 13-a, amikor NB I-es labdarúgó mérkõzésen kanizsai csapat elõször látott vendégül zalaegerszegit. A szombat amiatt is emlékezetes lehetett, hiszen akkor épp ballagás volt Kanizsán (is), a teltház azonban így is garantált volt Zala két reprezentáns együttesének nagykanizsai rangadóján, s a mérkõzés kissé rendhagyó leírása dél-zalai oldalról arra enged következtetni, nem mindennapi hangulat uralkodott a Zárda utcai stadionban:
A hazai szurkolótábor a következõképp festett: a narancsszínû Arancia Meccanica drapéria mögé ütötte fel táborát a meccs kezdetére mintegy 200 fõsre duzzadt ultrahad. A bemelegítõ hangolást piros majd kék fóliás koreográfia és látványos pirotechnikai bemutató követte, s a kifordított bomberdzsekiktõl narancssárgálló lelátói sarok mindvégig a fanatikus hangulat megalapozója volt.

„Természetesen a második félidõben sem maradhatott el a pokoli füstfelhõ kanizsai oldalon, amelyet a közönség nagyobb hányadát kitevõ egyszerû szurkolók hüledezve, némely esetben szitkozódva fogadtak…" (A 3. Félidõ független szurkolói magazin alapján)
S hogy a tényekrõl is ejtsünk néhány szót, a 10 ezernél is több drukker 1-1-re végzõdõ mérkõzést láthatott, s az Olajbányász gólját a második félidõben Hegedûs László szerezte.
Polgár László