A Kínai Államtanács Információs és Sajtóirodája meghívására magyar újságíró delegáció járt a közelmúltban Tibetben. Az Antal Dóra, Csikor Ottó, D. Horváth Gábor, Kartali Zsuzsanna és Udvardi Gábor újságírók felvételeibõl összeállított kiállítás november 26-áig látható a HSMK elõcsarnokában. A Balatonfüred után városunkban bemutatkozó vándorkiállítást Krémer József építész-tervezõ nyitotta meg, aki hat évvel ezelõtt szintén járt Tibetben.

– Egy rendkívüli világ képeit láthatjuk – mondta elöljáróban Krémer József. – Tibet fõvárosa Lhasza, területe 1,24 millió négyzetkilométer, népessége viszont csak 2,7 millió, így a népsûrûsége alig haladja meg négyzetkilométerenként a kettõt. Vallása a buddhizmus. Az ember egy kicsit elgondolkodik a képek láttán – folytatta a kiállítás képeinek elemzésével –, és néhány villanás jut az eszébe. Az elsõ a lámák, a kolostor, az éghajlat, a süvítõ szél, a hideg, a szamár és a ló, ezzel összefüggésben a mezõgazdaság, valamint az európai ember számára különleges életmódjuk. A magány, az összetartozás, az egymásrautaltság, és ebbõl kifolyólag egy igen erõs vallásos érzület. Ezeket látom a képekben. Ahogy végignézzük a fotókat, valóban az emberi alázat, a természettel való nagyon szoros kapcsolat és a kiszolgáltatottság sugárzik belõlük. Amit a mi képzeletünknek hozzá kell tennie, az a hangok, az emberek háttérzaja, a beszélgetések, a szagok, az ízek, amit a fotók nem tudnak visszaadni. Ha ez sikerül, egy kicsit mi is Tibetbe lehetünk, és beleélhetjük magunkat a mindennapjaikba, hiszen több ezer éve élnek ezen a kietlen, nagyon magas területen, ahol csapadék alig esik. Látható, ötezer méter magasság felett sincs hó, ami Európában szinte elképzelhetetlen.

Krémer József végül azt kívánta mindenkinek, hogy a fotókat nézve képzeletben szippantsanak egy kis levegõt ebbõl a különleges világból, melyet remélhetõleg a civilizáció nagyon sokára fog tönkretenni.

B.E.