Vasárnap délután a Nagy-Magyarország Emlékmû Szoborbizottsága rendezésében került sor a Trianoni megemlékezés központi rendezvényére.

Baráth Béla és dr. Horváth László tárogató játéka alatt zsúfolásig megtelt az Eötvös tér. Az õsi autentikus hangszerek játéka után Csizmadia Ferenc vezényletével a Jézus Szíve Templom Szent Imre kórusa adta elõ nemzeti imánkat. A Himnuszt követõen Horváth István Radnóti-díjas versmondó Wass Albert Nagypénteki sirató címû versét adta elõ. Az ünnepi köszöntõt Nagykanizsa város díszpolgára, volt Gulag rab vitéz Rózsás János író mondta. Az ünnepi beszéd az emlékmû helyreállításának több mint egy évtizedes múltjáról és a hozzáköthetõ szellemiség idézésével kezdõdött. Az író szólt arról a bátorságról, mely végül legyõzte a hazug tankönyvek tanait, az álnok propagandát, és remélhetõleg felnyitja a félrevezetett nemzedék szemét a történelmi valóságra, amivel a magyarságot nemzeti öntudatra ébreszti. Ezt követõen örömmel üdvözölte az új parlament döntését, mely szerint a békediktátum megkötésének dátuma ezentúl a nemzeti összetartozás napjaként vonul be a megemlékezések sorába. Rózsás János beszéde végén annak a reményének adott hangot, mely szerint a megírandó új történelemkönyvek hiteles forrásként szolgálnak az ifjúság számára a trianoni tragédia megismeréséhez.

Rózsás János saját beszéde után a megemlékezés elõtt 90 éves korában elhunyt vitéz Bátki József doni hõs megszívlelendõ üzenetét olvasta fel. Az ünnepi beszédeket követõen Kányádi Sándor versére Németh Ferenc által komponált zenei darabot adtak elõ általános iskolás és óvodás korú gyermekek. A nyári forróságban felüdítést nyújtó gyermekszám után Szántai Lajos mûvelõdéskutató ünnepi beszédében isteni örökségünkrõl és féltett kincsünkrõl, szép hazánkról beszélt. A történelem leckével is felérõ ünnepi beszédet követõen a Múlt-Jelen-Jövõ „Angyali korona szent csillag” A magyar szent korona felmutatása következett az õsök tiszteletére, majd Ratkó József Nélkülünk címû versét Kocsis Edit adta elõ. A szavalat után Nagy Szabadtéri Börtön címmel a Nagy-Magyarország Emlékmû helyreállításáról, egy szép önzetlen emberi szövetség tizenegy éves történetérõl számolt be Rajnai Miklós, a szoborbizottság szervezõje. A beszámolót rövid kulturális mûsor követte. Ennek keretében a Nemzet Dalát Kovács Gábor bonyhádi elõadómûvész, a Hazám-hazám címû dalt a Véméndrõl érkezett Székely Népdalkör adta elõ, K. Sabján Ferenc És a jelek címû versét Horváth István elõadásában hallhattuk. Az emlékezés koszorúinak elhelyezése elõtt a Szózat a Szent Imre Kórus tolmácsolásában csendült fel.
Cz.Cs.