Jogos aggodalom tölti el manapság a rendõri állományt. Januártól ugyanis változik a nyugdíjszámítás rendszere, amely alapján a közeljövõben nyugalomba vonuló rendõrök rosszabbul járhatnak, aminek elkerülése érdekében arra kényszerülnek, hogy még az idén, kedvezõbb feltételek mellett kilépjenek a szolgálatból. Ám még arról sincs döntés, hogy a rendõrök a tûzoltókhoz, vagy a határõrökhöz hasonlóan 1996-tól érvényesíthetik-e a munkakör veszélyessége miatt járó korkedvezményt. Többüknek pedig pont az ominózus másfél év hiányzik. Nagy a bizonytalanság, a rendõrök szolgálnak – és félnek.

– Január elsejétõl komoly hátrányok érik az állományt a nyugdíjszámítás várható változása miatt, hiszen a tervek szerint az eddigi kedvezmények megszûnnének, s sokan lényegesen rosszabb feltételekkel mehetnének nyugdíjba – mondta lapunknak Kürthy-Kovács Zsolt, a Független Rendõr Szakszervezet városi szervezetének titkára. – A sok negatív mellett azonban van egy pozitív változás is: eddig huszonöt évnyi szolgálati idõvel lehetett nyugdíjba menni, most a törvényjavaslat ezt húszra csökkentené. Ezt megragadva sokan egyfajta elõremenekülésként még az idén nyugdíjba akarnak menni. Ezért sok kolléga számára létfontosságú kérdés, hogy beszámítják-e a szakképzõ iskolákban eltöltött éveket, hiszen adott esetben éppen ettõl függ, hogy meglesz-e a húsz év szolgálati idõ? Tudni kell azt, hogy az eddigi gyakorlat alapján csak olyan iskolák beszámítása jöhet szóba, ahol gyakorlati oktatás is folyt, a hallgató után fizették a TB-járulékot. A kollégák e kitétel miatt az ország több pontján is pert indítottak, vegyes sikerrel, már a Legfelsõbb Bíróságon van az ügy, amely várhatóan hamarosan jogegységi határozatot hoz. Most erre az ítéletre várunk. Kérdéses még, hogy ez számunkra pozitív lesz-e, s ha igen, mikor jön ki, vajon el tudnak-e menni a kollégák nyugdíjba még idén, a jogszabályok változása elõtt?

A testületet még egy ügy foglalkoztatja manapság, ez pedig a veszélyes munkakörben dolgozók esetében alkalmazható 1,2-es, korkedvezményre jogosító szorzó alkalmazása, amely a rendõrök esetében 2006. január elsejétõl lépett hatályba. A szakmát sérti, hogy míg más testületek dolgozói, így a határõrök, pénzügyõrök és a tûzoltók esetében visszamenõleg, már 1996-tól alkalmazzák e szorzót, addig a rendõrök esetében csak tavalytól. A nyugdíj felé kacsingató rendõröknek pedig számítana a szorzó alkalmazási idejének kiszélesítése, hiszen ez tíz év szolgálati idõ után 1,2 évet jelent.

– A szakszervezetünk jogászai jelenleg is vizsgálják, hogy lehet-e, érdemes-e pert indítanunk az ügyben, mert a szituáció nem annyira egyértelmû, mint amilyennek elsõ látásra tûnik. A kollégák kezében az egyik legnagyobb adu az lehet, hogy a rendõrség bizonyos területein dolgozók munkája esetenként legalább olyan veszélyes, vagy veszélyesebb, mint a határõröké, tûzoltóké, pénzügyõröké, akik esetében 1996-tól, azaz visszamenõleg is alkalmazzák a jogszabályt.

Szerettük volna megismerni a szaktárca álláspontját is, ám bõ egy hét sem volt elég arra, hogy választ kapjunk kérdéseinkre. Ezért a Független Rendõr Szakszervezet lapját, a Frászt hívtuk segítségül, amelyben Takács Albert rendészeti miniszter válaszolt a szakszervezet petíciójára. Igaz, esetükben is több hetes késéssel.

A miniszter levelében az áll, hogy a szakképzõ iskolák éveinek beszámításával kapcsolatban mindenképpen a Legfelsõbb Bíróság ítéletére hagyatkoznak majd, a megfelelõ szolgálati idõvel rendelkezõ, nyugdíjba vonuló kollégák pedig választhatnak, hogy az év végén rögzített állapotnak, avagy a tényleges nyugdíjba vonulásnak megfelelõ ellátást kapják. A miniszter szerint ez egyfajta gesztus a rendvédelmi dolgozók felé. A levélben az 1,2-es szorzó visszamenõleges alkalmazásáról nem esik szó.

Horváth Attila