Semmi bajom a vörös szegfûvel. Ugyanis már akkor is volt, amikor ezek sehol nem voltak. És akkor is lesz, amikor ezek már sehol nem lesznek. Azaz, azért szólok, ne hagyjuk, hogy kisajátítsák szavainkat. Szerethessünk színeket, tárgyakat, függetlenül mai használóiktól.

Ugyanezért ne higgye senki, egy régi-új formáció nevét reklámozom a címben. Eszem ágában sincs. Ám nincs más szó arra, amit a csütörtöki közgyûlést figyelemmel kísérve leszûrhettem. Az alpolgármester bebizonyította, lehet más a közgyûlés vezetése. Nyugodt, mégis tempós, tárgyszerû. Visszaadta a politika méltóságát. Akik sejthetõ céllal – saját hatalmuk érdekében – azzal próbálkoztak, hogy elfordítsák a közvéleményt a közélettõl, kudarcot vallottak. Amiért sokan besokalltak, a sárdobálás, eltûnt. Lehet ellentét, ellenvélemény ellenségeskedés nélkül is. Éppen idõben, az õszi önkormányzati váltás elõtt. Amondó vagyok, ezt a munkás, jó hangulatú közgyûlést kellene vetíteni kampányfilmként. Valóban, lehet más.
P.J