Volt olyan kis gyerkõc, aki már vasárnap délelõtt 10 órakor nem akart kiszállni a kocsiból Kiskanizsán, gondolván búcsú van, neki pedig ott a helye a játékokkal teli sátraknál vagy valamelyik ringlisnél…

S milyen igaza volt, hiszen délután már nem mindenhol lett volna alkalma szüleivel hosszasan válogatni, hiszen késõ délutánra már több százan gondolták úgy a városrész búcsújáról, hogy megtekintik annak (színpadi) programjait. Ami ezúttal (is) kulturális töltetével igyekezett valami többet adni az érdeklõdõknek, kezdve a Gyöngyvirág Tánccsoporttól a helyi általános iskola néptáncosain át a Budapest Bár fellépéséig. Persze, aki nem kerekedett fel, az is tudhatta, hogy eljött a búcsú napja Kiskanizsán, hiszen lovaskocsikon érkezõ dalkörösök adták a környék tudtára, a Templom téren ismét – immár harmadszor – rendezték meg a Hagyományok Napját.
Volt ott aztán még harmonika elõadás (Németh Norbert), komédia (Helység kalapácsa), bordalnok mûsora (Horváth György), de természetesen fogyott a vattacukor is, s jó néhányan a késõ esti búcsúi bálra már kellõ hangulatban voltak egy kis táncra…
P.L.