A parlament csütörökön az adótörvényeket több ponton is módosította. A társasági adó csökkentése és az egyenesági öröklés illetékmentessége is szerepelt a módosítások között. Mit gondolnak az adószakértõk?

„A július 22-én elfogadott adócsomag nem jelent átfogó változást az adórendszerben. Az adócsomag egyik leglényegesebb eleme, hogy 500 millió forintos adóalapig 19 százalék társasági adó helyett csak 10 százalékos adót kell fizetni. A magyar vállalkozások túlnyomó többsége a 10 százalékos adókulccsal fog társasági adót fizetni és csak kevesen esnek bele a 19 százalékos adósávba. Mindez felveti a kérdést, hogy szükséges-e ilyen mértékû társasági adócsökkentés” – mondta Torma Levente, a DLA Piper nemzetközi jogi iroda adószakértõje a tegnap elfogadott adótörvényekkel kapcsolatban. Az alacsonyabb adómértékkel ugyan felvehetjük a versenyt a szintén 10 százalékos adómértéket elõíró Ciprussal, ezzel azonban belépünk azoknak az államoknak a körébe, akiket eddig a saját adórendszerünk is büntetett. A 2010. január 1-tõl hatályos magyar társasági adó szabályok szerint ugyanis gyakran offshore-ként emlegetett "ellenõrzött külföldi társaság"-nak minõsült az a külföldi társaság, amely 12,67 százaléknál kevesebb társasági adót fizetett – véli a szakember. Vagyis egy ciprusi cég az adómértéke alapján eddig általában ellenõrzött külföldi társaságnak minõsült, míg ezután csak akkor lesz az, ha valamivel több mint 1 milliárd forintos adóalapja van (500 millió forint adóalapig 6,67 százalékos, míg e fölött 12,67 százalékos adóval kell számolni annak megítélésénél, hogy a külföldi társaság ellenõrzött külföldi társaság-e).

A személyi jövedelemadó területén új elem az adórendszeren kívüli kereset. Az új szabály azt hivatott szolgálni, hogy a háztartási alkalmazottak és ház körüli munkát végzõknek juttatott díjazás után ne kelljen adót fizetni. „Érthetõ az új szabály adópolitikai célja, azonban problémát okozhat, hogy nincs maximalizálva az ilyen címen megszerezhetõ jövedelem. Azzal, hogy a háztartási alkalmazott nem fizet adót, állami támogatásban részesül minden más adófizetõvel szemben és ennek megvannak a korlátai az Európai Unión belül” – összegez Torma Levente. A háztartási alkalmazottak áfarendszerbe történõ illeszkedése sem teljesen egyértelmû, hiszen a munkaviszony jellegû jogviszonyok eddig nem tartoztak az áfa alá, ugyanakkor az új szabályozással érintett tevékenységi kör egy része vállalkozási jellegû is lehet. „A jövedelemmaximum hiánya visszaélésekre is okot adhat, nem kell nagyon megerõltetni a fantáziánkat, hogy a szabály bevezetése után milyen új kibúvók merülhetnek fel egy vagyonosodási vizsgálat kapcsán” – magyarázza a szakember.

Adóváltozás év közben: mi illik?

A most megszavazott változásokkal elsõsorban azok a nyereséges cégek járnak jól, amelyek nem pénzintézetek – ezt már Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst&Young adószakértõje mondta a hvg.hu-nak a parlament csütörtöki, adótörvényeket érintõ döntéseivel kapcsolatban. A szakember egyértelmûen jó iránynak tartja a társasági adó csökkentését, s azt mondja, remélhetõleg néhány éven belül az 500 milliós határ felett is élhetnek ezzel a cégek. Hasonlóan szerencsés döntésnek tartja a kisadók számának csökkentését, ugyanakkor ezzel kapcsolatban is abban bízik, hogy a folyamat nem áll meg, és további adónemeket is érint majd.

Az adó- és járulékmentessé tett háztartási munkával kapcsoltban – a sok kritika ellenére – is azt mondja, nem feltétlenül rossz irány, bár kibúvókra és visszaélésekre adhat okot, hogy nincs plafonérték, amelyig alkalmazható ez a kedvezmény. „Egy vagyonosodási vizsgálatnál például joggal hivatkozhat majd arra valaki, hogy így szerezte a jövedelmét” – teszi hozzá.

Az egyenesági öröklés és ajándékozás illetékmentességét azonban bírálja az adószakértõ. Azt mondja, aki így jut vagyonhoz, nem vesz részt a közteherviselésben. „Bõven elég volt a 20 millió forintos határ is” – fûzte hozzá. A bankadóval kapcsolatban sem bizakodó. Az Ernst&Young adószakértõje szerint az rendben van, hogy az európai trendeket követjük, de az adó mértékét túlzónak tartja. „A bankok ezt továbbhárítják az ügyfelekre, kisebb kamatot fizetnek majd, drágábbak lesznek a hitelek, utóbbira ráadásul az itt lévõ multinacionális cégek is reagálni fognak” – sommázott.

Összességében a változásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott: most adóátcsoportosítás történt, s nem baj, hogy nem több, mert év közben „nem illik” nagy döntéseket hozni. Vámosi-Nagy Szabolcs arra számít, hogy õsszel, a 2011. január 1-tõl esedékes változtatások, módosítások lehetnek majd a mostaninál karakteresebbek. „A családi adókedvezmény biztosan megjelenik majd, az egykulcsos adóról is sokat beszéltek, így számíthatunk rá, s a kisadók száma is tovább csökken majd valószínûleg, de az 1988-as adóreformhoz hasonló szerkezeti változtatást nem várok” – magyarázta a hvg.hu-nak, hozzátéve, az adójóváírás rendszerének kivezetésére is vélhetõen sor kerül, ami jó döntés – abban az esetben, ha ez senkinek a „nettó pozícióját” nem rontja.

Forrás: hvg.hu