A Gázgép Kft. 230 fõt foglalkoztat, az elmúlt évben csaknem tizenöt százalékkal bõvült a munkavállalói létszám. A cég árbevétele jelentõsen nõtt, ami annak is köszönhetõ, hogy a többségi tulajdonos Heat-csoport tíz év óta folyamatosan fejleszt, mintegy tízmillió eurót forgatott a cégbe az elmúlt idõszakban.

– 1997-ben alakult meg a Gázgép, s még ebben az évben meg is vásárolta a többségi üzletrészt a HEAT wärmetechnische Anlagen GmbH–Ausztria – mondta lapunknak Wilhelm Huber, a cég vezérigazgatója. – Ekkor még csak szerelvénygyártással foglalkozott a cég, azóta azonban nagyon sokat fejlõdtünk, s most már képesek vagyunk akár negyven tonna egyedi súlyú berendezések gyártására is. Árbevételünket megdupláztuk, termékkörünk jelentõsen bõvült. Az elmúlt tíz évben jelentõs beruházásokat hajtottunk végre a cégnél. Elsõsorban a gázipar számára gyártunk termékeket, háztartási gáz-nyomásszabályzókat, de szállítunk az ipar területeire is. Olyan készülékek gyártására is alkalmas technológiával rendelkezünk, amelyek extrém magas nyomáson, 260 bar-on mûködnek. Fõleg a nagyobb berendezések területén tapasztalunk jelentõs piacnövekedést.

A cég jelentõs uniós forrásokat nyert a termelés további korszerûsítésére és a szakember-utánpótlás biztosítására is. Kialakítanak egy tanmûhelyt, s megkezdték hat lakatos és hat hegesztõ ipari tanuló képzését. Wilhelm Huber vezérigazgató azt mondja, ez különösen fontos a számukra, mert a régióban jelentõs a szakemberhiány.

– Megpróbáltunk a képzéshez modern eszközöket beszerezni, ugyanis célunk, hogy tanulóink azonosuljanak cégünkkel és termékeinkkel. Ez nagyon fontos a jövõnk szempontjából. A termelésbe is beruházunk: egy nagyobb fejlesztés folyik a forgácsoló területén, ahova olyan gépeket és automatákat vásároltunk, amelyek nagymértékben csökkentik a gyártási idõt, ezáltal nõ a versenyképességünk – magyarázza.

– Külföldi befektetõként hogy látja, miképpen lehet feloldani a szakemberhiányt?

– Fontos, hogy megálljon a fiatalok Budapest és Gyõr felé áramlása, hiszen ha ezt sikerülne megakadályozni, biztos vagyok benne, hogy több befektetõ telepedne meg a városban. Mindenképpen buzdítanám a fiatalokat arra, hogy tanuljanak nyelveket, sajnos, errefelé elég kevesen beszélnek más nyelvet a magyaron kívül. Ha mindez megvalósulhatna, akkor nem csak a gyengébb, rosszul képzett munkaerõ maradna a térségben, s Nagykanizsa még vonzóbb lehetne a befektetõk számára. Kérem, ne értse félre, nem kritizálni akarok, én szeretem ezt a várost. Másképp nem lennék itt.

Horváth Attila