– Több országra és régióra rányíló kereskedõváros vagyunk, de sokkal inkább iskolaváros és kulturális centrum – mondta Balogh László. – A központian átmeneti létezés és a mára szinte ajándékként kibõvülõ kulturális-
infrastrukturális növekedés (gondolok itt a Magyar Plakát Házra, a Medgyaszay Házra és a megújuló HSMK-ra) remélhetõleg kulturális emelkedést eredményez a közeljövõben. A fejlett gazdaságú országokban ma már az a jellemzõ, hogy az elavult ipari szerkezetû városok és régiók hanyatlását nem új ipartelepítéssel, hanem kulturális funkciók fejlesztésével próbálták ellensúlyozni. Ha napjaink gazdasága valóban tudásalapú, akkor e tudás fejlesztése, bõvítése elsõrendû feladatunk. E feladatkör hatékonyabb megvalósulását szolgálja a kulturális negyed és centrum tartalommal való megtöltése, amivel kapcsolatban szeptember végi határidõvel mindenképpen döntést kell hoznia a közgyûlésnek. Meg kell találnunk a város ezen részében lévõ önkormányzati fenntartású közmûvelõdési és közgyûjteményi intézmények végleges mûködtetési módját.
Balogh László hozzátette, különös aktualitást kap mindez most, hogy a város ismét visszakapta a Hevesi Sándor Mûvelõdési Központot; mivel befejezõdött a felújítás. A szakbizottság elnöke úgy véli, a kibõvült struktúrát nem szabad valamiféle szûkített tartalommal mûködtetni. Ugyanis a bõvebb infrastruktúra megkívánja, hogy a kiváló háttérhez újszerû, innovatív belsõ személyi struktúra, illetve egy majdan általuk kialakított nívós tartalom társuljon. Mindemellett Nagykanizsa büszke lehet kulturális életére, annak minõségére, ám bizonyos idõközönként fontos a megújulás – s ennek most jött el az ideje.
– A kultúra XXI. századi mennyiségi és minõségi változásaihoz egyelõre sem országosan, sem helyi szinten nem tudott igazodni a kultúrpolitika. A közmûvelõdési intézményrendszer átfogalmazása nem, vagy csak félig sikerült a rendszerváltást követõen. A kultúra és annak finanszírozása a gazdaságpolitika áldozatává vált, bár e tekintetben Nagykanizsa üdítõ kivételt jelenthet.

– Mely intézmények kerülhetnek a közeljövõben létrehozandó gazdasági társaság fennhatósága alá? S mit profitál mindebbõl az önkormányzat?
– A HSMK, a Medgyaszay Ház, a Képzõmûvészetek Háza, a Magyar Plakát Ház és a Móricz Zsigmond Mûvelõdési Ház, amelyek fenntartása évente összességében körülbelül száznyolcvanötmillió forintjába kerül az önkormányzatnak. Ne felejtsük el azonban, hogy ez az összeg egy olyan idõszakban alakult ki, amikor a HSMK és a Medgyaszay Ház nem mûködött még egyszerre. Ezért aztán úgy vélem, felesleges az új rendszertõl azt várni, hogy jelentõs forint-megtakarítást eredményezzen, hiszen bõvebb lett az infrastruktúra. S beszélnünk kell az álláshelyekrõl is, a jelenlegi rendszerben harmincegy fõ dolgozik, s itt is vegyük figyelembe az elõbb említett bõvülést, ami esetleg néhány új álláshelyet jelenthet majd. Nyilvánvaló persze az is, hogy az egyes munkakörök közötti átfedéseket meg kell szüntetni.
– S mit tapasztal a változásból a kultúrakedvelõ polgár?
– A kultúra számomra azt jelenti, hogy virágozzék száz virág, ám ennek ellenére úgy érzem, hogy az elmúlt években erõsödött a populista irányzat a nagykanizsai kulturális életben is. Én kultúremberként azt szeretném, ha nagyobb teret kapna a magasmûvészeti irányú, értékes kultúraszerep. Ez ugyan még csak vágy, de remélem, nem fogunk csalódni.