Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete, az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája és a magyar kormány közötti igazgatási partnerség keretében az integrációt népszerûsítõ rendezvényre került sor városunkban. Az 50 év integráció, 50 helyszínen címû program során a szakemberek és a laikus érdeklõdõk a régió fejlõdési lehetõségeit az európai összefüggésekbe ágyazva vitathatták meg.

Az országszerte zajló rendezvénysorozat célja az volt, hogy a Római Szerzõdés ötvenedik évfordulóján minél szélesebb tájékoztatást kapjanak az Európai Unióban élõk az EU céljairól, fejlõdésérõl, a jövõ lehetséges problémáiról. Városunkban a kétnapos program a környezetvédelem idõszerû kérdéseire kereste a választ. A november 24-én a Vasemberházban lezajlott, az iskolások uniós vetélkedõjét követõ, Etler Ottó vezette kerekasztal-beszélgetésen a város környezetvédelmi programjáról vitáztak a szakemberek, köztük Glattfelder Béla, Európa Parlamenti képviselõ és dr. Illés Zoltán egyetemi docens.

– A környezetvédelem bizony, áldozathozatalt is követel tõlünk, bizonyos dolgokról ugyanis le kell mondanunk – mondta Glattfelder Béla. – Csökkenteni kell a fogyasztást, a környezetvédelmet az otthonunkban kell kezdenünk. Ha nem változtatunk magatartásunkon, akkor az energia még drágább lesz, ezért értelmes, racionális felhasználásra van szükség. Másképp nem lehet fenntartani a rendszert – hangsúlyozta.

Illés Zoltán egyetemi docens elõadásában megállapította, hogy a környezetvédelem ügye összeköti az embereket, s nem elválasztja, ugyanis elõrelépés csakis együttmûködéssel és öszszefogással lehet. Egyúttal rámutatott: az Európai Unió egyik legnagyobb problémája a környezetvédelmi elõírások betartása és betartatása. A hazai politikai erõviszonyok kapcsán pedig megállapította, hogy a jelenlegi parlamenti pártok sok voksot szerezhetnének, ha felvállalnák a környezetvédelem ügyét is – ez azonban vélhetõen az erõs lobbiérdekek miatt eddig még nem történt meg.

Cseresnyés Péter alpolgármester köszöntõjében a döntéshozók felelõsségét hangsúlyozta a környezet megóvása érdekében.
Papp Nándor, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság elnöke a városban zajló, vagy tervezett, a környezetvédelem ügyét hatékonyan szolgáló projektekrõl számolt be, így a belváros tervezett forgalomcsillapításáról, a Csónakázó-tó jövõbeni fejlesztésérõl, a hulladékgazdálkodás modernizálásáról és a vízminõséget javító beruházásokról. Hangsúlyozta azt is, a környezetvédelem ügye nem sûríthetõ bele egy négy éves stratégiába – utalt a most készülõ kanizsai környezetvédelmi programra.

Délben egy, az Európai Unió nemzeti ételeibõl összeállított gasztronómiai bemutatóra került sor, szombaton este 18 órától pedig kulturális gálamûsor várta az érdeklõdõket a Medgyaszay Házban.

Itt Balogh László, az oktatási bizottság elnöke mondott beszédet.
A politikus leszögezte, hiányos és torz önképpel, sérült nemzettudattal csak az EU kiszolgáltatott, másodrendû polgárai lehetünk. Azzal adhatunk a legtöbbet Európának, ha magyarok maradunk – mutatott rá a nemzet értékei védelmének fontosságára, s hangsúlyozta azt is, hogy napjainkban hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy az Európai Unió létrejöttében fontos szerepet játszott a kereszténység. Pedig a hitben gyökerezõ szeretet stratégiai kérdés a másik nemzet elfogadásában, s elengedhetetlen a békés egymás mellett éléshez.

Horváth Attila