A Magyar Fotográfia Napja alkalmából nyílt kiállítás augusztus 27-én a Kanizsa Fotóklub tagjainak alkotásaiból. Az alkotók monokróm technika segítségével vetítik a befogadó elé a világ egyénileg kiragadott, apró részleteit.

Kovácsné Mikola Mária köszöntötte a vendégeket, hangsúlyozva a Kanizsa Fotóklub tevékenységének fontosságát, hasznosságát. Elmondta, hogy immár tíz esztendeje ünnepeljük a Magyar Fotográfia Napját, amelyhez a Kanizsa Fotóklub az elsõk között csatlakozott. A tárlat különlegességét az adja, hogy a fotósok mindegyike a klasszikus fekete-fehér megfogalmazásmódot választotta képeinek megalkotásakor, így a fényképezés kezdeti idõszakának régies báját hordozzák magukban a mûvek.- A fotósok olyan momentumokat örökítenek meg a minket körülvevõ világról, amelyeket mi, egyszerû halandók nem is veszünk észre. A fotózás a pillanat mûvészete. Az alkotók olyan szemszögbõl láttatják az ellesett pillanatokat, amelybõl a nézõ tovább tudja álmodni a képen rögzített történetet. Amikor a fotókat szemléljük, valamennyi mögött események egész láncolata sejlik fel. A rögzített pillanatok hirtelen megelevenednek. Szél susog, kacagást, idõs ember csoszogását, ajtó nyikorgását véljük hallani, lüktetni kezd az élet. A fotók által érzések, ízek villannak fel, elfeledettnek vélt emlékek kerülnek felszínre- fogalmazta meg Kovácsné Mikola Mária. Szomorúság is vegyült az ünnepbe, hiszen két hete hunyt el a Fotóklubban harminc évig tevékenykedõ Pichler József. A kiállítás az õ emlékének is tiszteleg.

Összesen húsz fotós munkáját tekinthetik meg az érdeklõdõk. A figyelmes szemlélõ észreveheti, hogy a képeket összekötõ kapocs elsõsorban az érzékeny, lírai „fényírás”, vagyis teremtõ látásmód, ami mind a húsz képre jellemzõ, témától függetlenül. A portrék, eseményfotók, életképek mind-mind az emberi tartalommal felruházott természet és használati tárgyak megelevenedését közvetítik a befogadó felé, értékes kapcsolatot teremtve ezzel az alkotóval.
Z.A.