Három évvel ezelõtt alakult meg a Miklósfai Templom Énekkara a település nagy örömére. A baráti társaságot a zene szeretete hozta össze fél évvel korábban az Alsótemplomban. Többségük Nagykanizsán él és dolgozik, de utaznak Becsehelyrõl és Csurgóról is Miklósfára. Tavaly Metz László kántor - karnagy elismerõ oklevelet vehetett át egyházzenei szolgálatáért Kaposváron, az egyházmegye templomaiban mûködõ kórusok, egyházzenészek, szólisták találkozóján, ahol az énekkar ugyancsak dicséretben részesült.

Beszélgetésünkben elsõként egyházzenei kötõdésérõl, a kórusmuzsika szépségérõl kérdeztük Metz Lászlót.
– Nagyrécsén, a szülõfalumban megemlítettem Grétsy János plébános atyának, hogy szeretnék orgonán játszani. Másfél-két évig tanított, majd Noll Ferenc tanár úrhoz küldött további ismereteket szerezni. Tizennyolc éves koromban beiratkoztam a budapesti kántorképzõbe, ahol Gergely Ferenc Liszt-díjas orgonamûvész volt a tanárom. A kántorképzõ befejezése után magántanítványként még visszajárhattam hozzá orgonálni. Ezzel párhuzamosan zongorázni tanultam a nagykanizsai zeneiskolában Tálosi Péterné tanárnõnél. A katonaságot követõen, a ’80-as évek második felében tanulmányaimat a Mátyás- templomban mûködõ karnagyképzõben folytattam. Tanáraim közül mindig hálás szívvel gondolok Tardy Lászlóra, aki jelenleg is a Mátyás-templom karnagya. Orgonálni itt is Gergely Ferenctõl tanulhattam. 1983-tól huszonnégy éven keresztül voltam az Alsótemplom kántora, és lassan a negyedik évet kezdem itt Miklósfán.

– Kik alkotják az énekkart?
– Van közöttük pedagógus, orvos, óvodavezetõ, jogász, mérnök, volt piarista diák. Többen énekelnek közülük a Baráth Yvette által vezetett Farkas Ferenc Énekegyüttesben. Bojtor Róbert plébános atya és a miklósfai hívek mindig szeretettel fogadnak bennünket, örülnek, ha a szentmisén szolgálatot teljesítünk. Szeretnénk bõvíteni a helyi lakosok számát az énekkarban, hiszen csak egy kórustagunk lakik itt helyben. A többiek felvállalták az utazással járó áldozatot. Örömmel jönnek a hangulatos próbákra, amit szerdai napokon tartunk a plébánia közösségi termében. A hívek havonta egy alkalommal hallhatják a vasárnapi szentmisén a tizennégy tagú kórusunkat.
– Ki állítja össze az elõadandó szerzeményeket?
– Én válogatom, de elõfordul, hogy a kórustagok ajánlanak egy-egy szép egyházi éneket. Fõként reneszánsz zenét éneklünk, többek között Palestrina, Lassus, Byrd, Tallis mûveket. Ezek mellett szívesen szólaltatjuk meg magyar zeneszerzõink, Kodály, Bárdos, Werner, Halmos kórusmûveit, és a gregorián dallamkincset. Hála Isten, elég széles a skála. Hagyományos karácsonyi koncertünkre – amelyet Szent Család vasárnapján tartunk –, sokan kijöttek a városból is. Ha hívnak bennünket, szívesen megyünk. Énekelni jó! Fellépéseinket énekes imádságnak tekintjük. Részt vettünk még a Felsõtemplomban megrendezett egyházzenei fesztiválon és énekeltünk a kiskanizsai és a balatonkeresztúri templomban is. Röviden ennyi az egyházzenei munkásságunk.
– A hagyományos templomi orgonák után jelenleg egy kétmanuálos, pedálos, elektromos orgonán játszik.
– Ha terveink valóra válnak ismét sípos, mechanikus traktúrájú, koncertezésre is alkalmas hangszer lesz templomunkban.
– Szinte az egész Metz család képviseltette magát a templom újraszentelésén.
– Fiam és feleségem is énekel az énekkarban. Otthon a magam örömére játszom. A zene rendszeretetre tanít, ad valami pluszt az embernek. Érdemes zenével foglalkozni a fiataloknak. A jó zene a lelket gyógyítja.
B.E.