Szeptember 9-én nyílt kiállítás Ágh Edit Vajda Lajos-díjas festõmûvész alkotásaiból a Hevesi Sándor Általános Iskola galériájában. A megjelenteket Lehota M. János esztéta vezette be a mûvész különös, álomszerû ám mégis nagyon valóságos világába.

A tanév elsõ kiállítás-megnyitóján a Tungsram Hevesi Sándor Versmondó Kör tagjai köszöntötték verseikkel a mûvészt és a közönséget. Lehota M. János beszédével arra emlékeztette a jelen lévõket, hogy egyre gyorsuló és mechanikussá váló világunkban néha ki kell nyílnunk egymásnak és észre kell vennünk az élet szépségeit. Hangsúlyozta, a mûvészet épp ezt a csendes, lassú szemlélõdést teszi lehetõvé, különösen Ágh Edit alkotásai, melyeknek halványan derengõ alakjai, fátyolszerû felületei megkövetelik a befogadótól a merengést, a belsõ csendet. A képek arról is szólnak, hogy a magány okozta szorongást mindannyian érezzük, de amikor felbukkannak az emlékeink, mégsem vagyunk egyedül.

-Néha kiáradnak, túlcsordulnak az érzelmek bennünk, ezekért a pillanatokért élünk, a mûvészetnek is ez a túlcsordulás a lényege. A festmények a jelen racionalitásából átívelnek a múltba. Képesek transzcendálni, áttörni a múltat, képesek átnyúlni az emlékek világába. A múltból pattannak elõ a cirkuszi bohócok, rokonlátogatások elfeledettnek vélt emlékei, ízek, illatok, ünnepek, mindaz, ami az idõt megszabja nekünk. Ágh Edit autodidakta módon, saját erejébõl, a nõiség empatikusságával és finomságával, nem a férfi-ráció hideg hasznosságával alkotta meg mûveit-fogalmazott Lehota M. János.
Z.A.