Kedves P.J. A fenti idézett mondatrész lett volna a lényege a Kanizsában, április 1. napján megjelent hozzászólásomnak Papp János felé. Csak segíteni akartam, de nem értem célt, mert a következõ számban rögtön megkaptam, hogy nincs kiegyezés (pedig a franc se akart vele kiegyezni) és egy trükközõ vagyok, amúgy meg az ördög trükkjeinek egyikét alkalmaztam, és nem szolgálom a nemzeti egységet. Azóta a nemzeti egység megszületett, a pártvezér, szeretett népvezér és nemzetvezetõ – ami mondjuk azért eléggé veszélyes foglalkozás, mert az elõzõ is szó szerint kitörte benne a nyakát 1946. március 12. napjának délutánján – színre lépésével teljes az egység, már csak 1-2 millió renitens van, de pont van a MÁV-nál még ennyi ember számára üres marhavagon, úgyhogy gond egy szál se.

Most, kedves P.J., Önnek is csak segíteni próbálnék. Bár nem tudom, hogy ki Ön, ugyanis a nevét nem vállalta, az újság munkatársai között sincs olyan, akire a P.J. monogram ráillene, mégis úgy kezdi, hogy a „múlt számunkban hírt adtunk”. Akkor hogy is van ez? És csak nem az én kedves odamondó agitátor barátom rejtõzködik a P.J. mögött? Na de mindegy is, írom a lényeget. A klasszikus bûncselekmény-definíció Liszt megfogalmazásában vált általánosan elfogadottá, eszerint bûncselekmény a tényállásszerû, jogellenes és bûnös cselekmény. A bûncselekmény a büntetõjog egyik alapfogalma, mert minden más büntetõjogi fogalom ehhez képest foglalja el a helyét a büntetõjog rendszerében. A törvényhozó ebben a fogalomban foglalja össze a felelõsségre vonás alapvetõ feltételeit, így a fogalom garanciális jellegû is.. A bûncselekmény fogalmát a Btk. 10. § (1) bekezdésében megtalálhatja, kedves P.J. Ebbõl kitûnik, hogy a bûncselekmény fogalmi elemei a következõk: központja egy cselekmény, amely a társadalomra veszélyes, éppen ezért büntetni rendelt, és amelynek az elkövetõje bûnös. A 4 fogalmi elem megléte – cselekmény, büntetni rendeltség, társadalomra veszélyesség, bûnösség – nélkül nincs bûncselekmény. A Bicsák Úr elleni esetleges próbálkozás már a büntetni rendeltségen zátonyra futna. Már írom is, hogy miért. A büntetni rendeltség a bûncselekmény fogalmának objektív jellegû ismérve, amely a nullum crimen és nulla poena elveinek törvénybe foglalását jelenti. Törvény nyilvánítja ugyanis bûncselekményé a társadalomra veszélyes cselekményeket és egyben a büntetési tételeket is meghatározza. A bûncselekménnyé nyilvánítás a törvényi tényállás alkotásával történik, ezért a büntetni rendelt cselekményt más szóval tényállásszerû cselekménynek nevezzük. A tényállásszerûség tehát azt jelenti, hogy egy cselekmény megfelel egy Btk-beli, különös részi törvényi tényállásnak – ami pedig egy bûncselekménytípus törvényi ismérveinek az összessége. Ebben az esetben, kedves P.J., nincs tényállásszerû cselekmény. Ahhoz ugyanis az kellene, hogy Bicsák Úr nagy nyilvánosság elõtt a nemzeti szocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tüntesse fel. Õ pedig mindössze azt ellenezte, hogy az emléktáblára „a kommunizmus áldozata” kifejezés kerüljön. Remélem, tudtam segíteni, tényleg szívesen tettem.
Elvtársi üdvözlettel: Papp Attila
Nagykanizsa Garay u. 12/C