Jelentõs vízdíjemelés, az új jegyzõ megválasztása, a kanizsai kulturális központ megalakítása – címszavakban ez a múlt hétvégi soros közgyûlés eredménylistája.

A közgyûlés rögtön zárt üléssel indult, melynek során a testület huszonöt egyhangú szavazattal 2008. január elsejétõl határozatlan idõtartamra megbízta a jegyzõi feladatkör ellátásával dr. Tuboly Mariannát. A szakember egyébként mintegy nyolc évvel ezelõtt egy ideig már betöltötte e funkciót. A testület az érvényes rendelkezéseknek megfelelõen ötszázezer forintban határozta meg a jegyzõ illetményét.

Az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság-tagságáról lemondott Dobri Lajos helyére Schüller Róbertné kerül, aki az ülésen le is tette az esküt.

A testület ezt követõen a jövõ évre vonatkozó költségvetési koncepciót tárgyalta, melynek kapcsán Marton István polgármester megjegyezte, hogy az idei évhez képest több százmillió forinttal csökken a normatíva.

Cél a hitelképesség megõrzése

A koncepció többek közt megfogalmazza azt is, hogy a szûkülõ pénzügyi források közepette a korábbinál szigorúbban kell vizsgálni a civil szervezõdések, kulturális egyesületek, csoportok támogatását. Az anyagban olyan alapelveket is meghatároztak, mint például a hitelképesség megõrzése, a kintlévõségek csökkentése. Kisebb vita után tizenöt igen szavazattal jóváhagyta a testület a koncepciót.

Még drágább az életünk

Ezen az ülésen kerültek a képviselõk elé a közszolgáltatók díjjavaslatai is. A testület mérlegelt és szavazott, ennek megfelelõen január elsejétõl hat százalékkal növekszik a kéményseprõ-szolgáltatás díja, három százalékkal a települési folyékony hulladék elszállításának díja, s 7,9 százalékkal fizetünk többet a szemétszállításért. Ez az érték azonban csak egy átlag, ami azt jelenti, hogy a kisebb edények tulajdonosai sem tudnak spórolni, nekik ugyanis nagyobb, a nagy edényekkel rendelkezõknek pedig kisebb mértékben emelkedik a díjtarifa. Így nem éri meg kis edényt vásárolni.

Többet kell fizetnünk akkor is, ha buszra szállunk: a képviselõk kilenc százalékos emelést szavaztak meg. Ennek megfelelõen egy buszjegy jövõre 175 forintba, egy havi általános bérlet 4250 forintba, a tanuló és nyugdíjas bérlet pedig 1530 forintba kerül, a kombinált bérlet pedig majdnem 4600 forintot taksál majd. Az önkormányzat bevállalta a Zala Volán Zrt. fejlesztési javaslatát is, amely alapján a következõ öt évben évente tíz millió forintos részlettel, lízingkonstrukcióban járul hozzá két új autóbusz beszerzéséhez, amelyek az önkormányzat tulajdonába kerülnek.

A csapból is pénz folyik

A legdrasztikusabb díjemelés a víz- és csatornadíjak kapcsán várható. A képviselõk lényegében vita nélkül fogadták el a szolgáltató javaslatát. Ennek megfelelõen a rendelkezési állási alapdíj harminc forinttal nõ fogyasztási helyenként a lakossági fogyasztók esetében. Az ivóvíz köbméteréért negyvenhét forinttal fizetünk többet, a csatornaszolgáltatásért pedig ötvenhat forinttal. Nõ az alapdíj mértéke is. A képviselõk lépésüket azzal indokolták: a tervezett csatornafejlesztéshez szükséges önrész elõteremtéséhez szükséges a jelentõs mértékû díjemelés.

Döntött a testület a város területén történõ reklám- és hirdetõtáblák elhelyezését szabályozó rendelet módosításáról, e szerint idõtálló, legalább tíz éves idõtartamra tervezett berendezéseket lehet csak elhelyezni a közterületeken, az egyedi címfestett tábláknak pedig megfelelõen illeszkedniük kell a városképbe. Egyúttal elfogadta Halász Gyula (SZDSZ) képviselõ indítványát, amely szerint a jövõben az óriásplakátokon szerepeltetni kell a tulajdonos nevét és elérhetõségeit, ugyanis egyre több a név nélküli óriásplakát városunkban. A képviselõk határoztak a Kiskanizsa közeli Gördövény árok mellett lévõ szurkosfenyves, illetve az Ady utcai Bécsi korzó védelembe vételérõl is.

Nyolcvanegy év késés

E napon került a közgyûlés elé a városrehabilitációs pályázat benyújtásához szükséges dokumentumok elfogadását célzó elõterjesztés. Ennek kapcsán Tóth László (MSZP) elnök ismertette a Pénzügyi Bizottság álláspontját, amelyben azt javasolta a grémium, hogy az Arany János Petõfi utcára, illetve a Zrínyi Teleki útra való kikötését vegyék ki a projektbõl.

Szálka Miklós, a forgalomcsillapítási terveket készítõ szakember a képviselõk elé kerülõ dokumentációhoz hozzáfûzte: a beruházások azért szükségesek, mert azok nélkül elképzelhetetlen a belváros forgalmának csillapítása. A város úthálózata ugyanis tulajdonképpen torzó, merthogy nem érvényesül benne a párhuzamosság elve. A szakember elmondta, hogy már a hetvenes években is szerepelt a tervekben a Zrínyi utca meghoszszabbítása. Ekkor még nem állt az az Eötvös téri társasház, melynek lakói tiltakoznak az ablakuk alatt húzódó beruházás ellen. Az ingatlan ráadásul úgy épült meg, hogy a szakemberek már tudtak arról, hogy a közelben valamikor út épül. Mint azt hangsúlyozta, stratégiai fontosságú a beruházás, amely révén a városközpont kikerülésével el lehet jutni a déli városrészbe, ugyanis ez most nem lehetséges. Dr. Fodor Csaba (MSZP) úgy vélekedett, nem szabad a Fõ út nagy forgalmát átterelni a Zrínyi utcára, ahol számos oktatási és kulturális intézmény mûködik. Dr. Károlyi Attila (MSZP) arra mutatott rá, hogy a terv már 1926-ban szerepelt a város térképén. Furcsa lenne, ha nyolcvanegy év elteltével sem vennénk részt a 2,5 milliárdos projektben – vélekedett.

Balogh László (FIDESZ-KDNP) ugyancsak azon a véleményen volt, hogy most végre el kell indítani a fejlesztést, amelyrõl fórumokon szükséges kikérni a lakosság véleményét, javaslatait.

Halász Gyula javasolta, hogy kerüljön be a tervezetbe a Kalmár utca meghosszabbítása, amely révén akár egy új ipari övezet is létrejöhet.

Marton István polgármester kijelentette: tántoríthatatlan a beruházás megvalósításával kapcsolatban.

A Pénzügyi Bizottság módosító javaslatát nem, az elõterjesztést viszont elfogadta a testület.

Nem diszkó, zenés vendéglátóhely

Döntött a közgyûlés az elsõ lakáshoz jutók támogatásáról, valamint a vendéglátóipari tevékenységek korlátozásáról szóló rendelet hatályon kívül helyezésérõl. A módosítást felsõbb jogszabály változása indokolta, az ugyanis még diszkóként definiálta a zenés vendéglátóhelyeket. Ez kijátszható volt, mert sokan nem diszkóra, hanem egyéb vendéglátóhelyre kértek engedélyt, miközben diszkót üzemeltetettek. Most a felsõbb jogszabály a diszkó tevékenységi kört megszüntette, helyette zenés vendéglátóhelyre lehet engedélyt kérni. Ezért a diszkókkal kapcsolatos rendeletet – mivel idejétmúlttá vált – hatályon kívül helyezték, s vele együtt a rendelet azon részét is, amely pontosan meghatározta, a város mely részén lehet zenés szórakozóhelyeket mûködtetni. Polai József (FIDESZ-KDNP) épp emiatt emelt szót, s felhívta a figyelmet arra, hogy Kiskanizsán több presszóban rendszeresen zenés programokat, tulajdonképpen diszkókat rendeznek, s gyakori a kocsmák elõtti területen a randalírozás. A képviselõ javaslatában azt kérte, hogy az illetékes szakosztály vizsgálja meg, a városban hol lehet ilyen tevékenységet végezni anélkül, hogy az zavarná a környéken élõket, s csak ott adjanak ki engedélyt.

Marton István polgármester azt választolta, külön kell választani a magasabb szintû jogszabályt és a hatósági feladatot.

Kanizsai Kulturális Központ

Ezt követõen került terítékre a közmûvelõdési intézmények átszervezésére, azaz a Kanizsai Kulturális Központ létrehozására vonatkozó elõterjesztés.

Balogh László, az oktatási, kulturális, ifjúsági és sportbizottság elnöke azt mondta, reményeik szerint az új szervezeti formával – amely a város saját közmûvelõdési intézményeit egy egységként kezelné – jelentõs uniós forrásokat is igénybe tudnak venni. Mint elmondta, az átalakítás szándékát erõsítették a közelmúltban lebonyolított dolgozói fórumok. Egyúttal bejelentette azt is, hogy a szervezet élére Dolmányos Erzsébetet nevezik ki.

Halász Gyula értetlenségét fejezte ki a kinevezés kapcsán, ugyanis véleménye szerint a jelölt nem rendelkezik a szükséges szakmai tapasztalatokkal. Véleménye szerint legalább öt éves, közmûvelõdési területen szerzett tapasztalatot kellene elõírni a pályázatban.

Cseresnyés Péter alpolgármester a felvetésekre reagálva elmondta, az átszervezés a kulturális tér kibõvítésérõl szól, s nagyobb mozgásteret nyújt az abban tevékenykedõknek. Dolmányos Erzsébet kinevezésével kapcsolatban jelezte, átmeneti, a központ tényleges megalakulásáig tartó idõszakról van szó, amikor majd megpályáztatják az állást. Elõtte egyébként Kovácsné Mikola Máriát, a HSMK igazgató-helyettesét kérték fel, ám õ nem vállalta.

Halász Gyula az SZDSZ javaslatát ismertette, miszerint a Medgyaszay Házat az önkormányzat adja át használatba a Pannon Egyetemnek, vagy a kamarának, esetleg civil szervezeteknek.

Emelt fõvel távozik Papp Ferenc

Papp Ferenc (MSZDP), a Hevesi Sándor Mûvelõdési Központ nyugdíjba vonuló igazgatója hozzászólásában azt mondta, sértettség nélkül, emelt fõvel távozik, de szakmaiságával a továbbiakban is segíti a munkát, amennyiben igény lesz rá.

Halász Gyula és a szabad demokraták javaslatát leszavazta a közgyûlési többség, s elfogadta a HSMK-t, a Medgyaszay Házat, a Móricz Zsigmond Mûvelõdési Házat, és a két közgyûjteményt, a Kiskastélyt, illetve a Magyar Plakát Házat egy szervezeti egységbe tömörítõ új kulturális központ létrehozásával kapcsolatos elõterjesztést.

Elfogadták azt a közgyûlés elvi támogatását kérõ elõterjesztést is, amely azt célozza, hogy ismét mûködjön mozi a plázában.

Ismét kosarat kapott az NTE 1866

Ismét a testület elé került az NTE 1866 labdarúgó szakosztályának támogatási kérelme, amit ismét elutasított a közgyûlési többség.

Arról is döntött a képviselõ-testület, hogy az ipari parkban utcát neveznek el Buda Ernõrõl, a magyar olajipar közelmúltban elhunyt nagy öregjérõl.

Pozitív, támogató határozatot hoztak a képviselõk a dr. Kolonics Bálint (FIDESZ-KDNP) indítványára a közgyûlés elé kerülõ, a Király út 31. belsõ udvarának rendezésével kapcsolatos elõterjesztésrõl. Bizottsági szakaszba utalták viszont Horváth Istvánnak (FIDESZ-KDNP) a Hevesi és Rózsa utcák keresztezõdése körforgalommá való átépítésérõl szóló indítványát.

Horváth Attila