Szeptember 25-én, szombaton délelõtt már részesei lehettünk a szegedi, mosonmagyaróvári, kecskeméti, budapesti és váci piarista iskolák kórusai örömzenélésének, akik a vendéglátók szkólájával és vegyeskarával együtt Bölcs Alfonztól Bárdosig a kórusirodalom elképesztõ gazdagságát csillantották meg. Az érzelmek széles skáláján játszottak az eget ostromló szenvedélytõl a halk esengésig, a mosolygó szemû hála hangjaitól a fergeteges allelujáig, hogy a délutáni felsõtemplomi ünnepen a Kodály-mise felemelõ megszólaltatói legyenek.

- Mi magunk is meglepõdhetünk, hogy ilyen fényes ünneplés közepette találjuk magunkat – fogalmazott az iskola, a templom és a természet hármasához, az evangéliumi rejtekhez szokott piaristák nevében Vereb Zsolt igazgató atya mise eleji köszöntõjében. - Pirrotti Szent Pompiliusz születésének 300. évfordulója ösztönzést adott arra, hogy az Istentõl ránk bízott kincseket fölmutassuk ország-világ elõtt. Bátorítást kapjunk e szerény és csöndes szent példájából a jóban való kitartásra, a sok sebbõl vérzõ társadalom gyógyítására. A Mamma bella szobor avatásának október elejére történt tolódására is utalt: - Az Úristen úgy gondolta, tartson tovább az ünnepi örömünk. Szavait kedves esemény követte, a kanizsai gimnázium egy lengyel diáklánya köszöntötte anyanyelvén Juliusz Janusz apostoli nunciust, akinek magyar nyelvû beszédét részben saját maga, részben titkára olvasta föl.

(További képek a galériában)

A Szentatya magyarországi képviselõjeként hoztam el nektek XVI. Benedek pápa áldását, és arról szeretnélek benneteket biztosítani, hogy a Szentatya nagy figyelmet szentel a katolikus nevelés ügyének. – kezdte az érsek - Történetének kezdetétõl fogva Magyarország mindig kereste annak lehetõségét, hogy kimutathassa az Egyházhoz való hûségét, és a kommunizmus nehéz évei sem választhatták el a római pápától. Ma büszkén emlékezhettek meg arról, hogy a világon elsõként éppen ebben a szép városban épült egy templom Pirrotti Szent Pompiliusz tiszteletére. „A nevelés mindenekelõtt arról szól, hogy az emberi személyt formálja, felkészítse arra, hogy teljes módon élje az életét – röviden, a bölcsességre nevelést jelenti. Az igazi bölcsesség elválaszthatatlan a Teremtõ ismeretétõl.” – idézte a pápa angliai útján elhangzottakat. A katolikus iskolának olyan helynek kell lennie, ahol megtanulják, hogy az Istenben való hit és a parancsok megtartása nem csak magánügy, tanúságot kell tennie arról, hogy a hitnek joga van arra, hogy tanítsák és megéljék a közéletben. Istennek, a vallásnak joga van arra, hogy jelen legyen a nemzet életében, az iskolákban, a hivatalokban, az állam lelkiismeretében. Örüljünk annak, hogy Magyarország is követni akarja most Isten megbecsülésének az útját a közéletben. – hangsúlyozta.
Balás Béla kaposvári megyéspüspök állította a zsúfolásig megtelt templom elé Pirrotti Szent Pompiliusz vonzó személyiségét, egyetértõen szólva félelem nélküli vallásosságáról. – A szentekben az emberszeretõ Isten diadalmaskodik. – fogalmazott - Igen, él az Isten, köztünk is vannak szentek. A Jelenések könyve megszámlálhatatlan seregrõl beszél. Használjuk ki jól az idõt, lelkesedjünk a jó példákon! Mi is tudunk a kellõ pillanatban odabújni Istenhez! – fejezte be intelmeit a fõpásztor.

A szemerkélõ esõ se riaszthatta vissza a misén résztvevõket, hogy a Felsõtemplomban vendégeskedõ Pompiliusz-szobrot énekszóval , körmenetben kísérjék vissza a Fõ utcán és a Sugár úton át a Piarista Iskoláig. Ennek udvarán zengett tovább az imádság és az ének: Isten szent lányának, szép szûzi Anyánknak hû gyermeke, légy velünk! Oltalmazd lépteinket a jubileumi esztendõben, hogy Pirrotti Szent Pompiliusz tanácsa szerint élhessünk: „Legyetek lélekben erõsek azon az úton, amelyet Isten jelölt ki számotokra. Engedjétek, hogy Isten Boldogságos Anyja hordozzon benneteket, mert õ be akar kapcsolni az õ szeretetébe, s meg akar tanítani, hogy Isten szemével lássatok”
Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius ezt követõen interjút adott a Kanizsa hetilapnak.
Vendégünket Karol Wojty³a krakkói érsek szentelte pappá. II. János Pál pápának Nagykanizsán is sok tisztelõje van. Sokan várják türelmetlenül a szentatya boldoggá avatását, ám megnyugtatásukra az érsek úr – Mindszenty József atyára érvényesen is - elmondta: ha egy ilyen eljárás elhúzódik, az jó! Egyáltalán nem elvesztegetett idõ ez, mert ez idõ alatt növekszik az õ tisztelete. Arra a kérdésre: mit írna be a Magyarországon igen népszerûvé vált ilyenazenpapom.hu oldalra – szülõhelyének és elsõ kápláni állomásának plébánosaira emlékezett. – Annak a háromezer lakosú falunak a plébánosa sok nehézséggel küzdött meg. Amikor felgyújtották templomát, a semmibõl - abban az idõben! – két év alatt teljesen újat épített. Elsõ plébánosomat az egyházmegyében már Isten Szolgájaként tisztelik. Negyven ma is élõ pap köszönheti neki a hivatását – és annak a helynek hatezer lakosa van! – emelte ki a nuncius atya. – Érsek úr feladata eltér más diplomatákétól, akiknek saját hazájuk érdekeit kell képviselniük. Az Ön címe nem véletlenül: Magyarország nunciusa. Mit kér imáiban a nagykanizsaiak számára a jövõ vasárnapra vonatkozóan? – hangzott a kérdés, melyre az érsek úr a következõt válaszolta: - Nyilván az emberekben élnek különbözõ értékek. Hagyományos magyar értékek, etikai értékek, vallásos értékek is. Amikor elmegyünk választani, aszerint döntünk, hogy az illetõ jelölt az általunk vallott értékeket képviselni tudja-e? Én azt hiszem, hogy nagyon jó úton haladnak a magyarok abból a szempontból, hogy már nem hisznek a különbözõ híres ígérgetéseknek, mint hogy: ingyenes lesz a közlekedés és ehhez hasonló dolgok. Én úgy látom, az emberek megtanultak érték alapon választani. Reméljük, hogy így lesz! – fejezte be bizakodva Juliusz Janusz apostoli nuncius.
P.J.