Gondi Zoltán egy szomorú aktualitással kezdte minapi sajtótájékoztatóját.

– Az elmúlt napokban a kiskanizsaiak ijedten figyelték a Principális csatorna vízszintjének emelkedését – hangsúlyozta –, s tegnap bekövetkezett az, aminek nem kellett volna bekövetkeznie. A tûzoltók véleménye szerint a meder eliszaposodott, növényzettel, bokrokkal van benõve, a víz áramlása nem biztosított. Szemét is található benne, ami akadályozza a víz elfolyását. De miért nincs takarítva a meder? Gondi Zoltán véleménye szerint meg kell nézni, kik azok a személyek, akik eddig információval rendelkeztek, és bírtak azzal a hatáskörrel, hogy a problémát orvosolják. Ezek nem új keletû problémák, az elmúlt években is elõfordult nagyobb esõzéseknél hasonló probléma. A képviselõjelölt a felelõsök között megemlítette Marton Istvánt, és a körzet jelenlegi képviselõjét, Tóth Nándort. Bemutatott két levelet is, az egyik 2008 júliusi, a másik 2009 februári keltezésû. A 2009-es levelet Marton István polgármesternek fogalmazta meg válaszként a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Marton István megkereste õket, és jelezte a problémákat. Gyakorlatilag egy helyzetképet adott a vízügyi igazgatóság, melyben 2008-ban rövid távú megoldásként ezt javasolták: „A 2009 évre kezdeményezzünk közösen közmunkaprogramot az irtási, kaszálási munkákra. A program levezetésében, illetve a legszükségesebb munkák kijelölésében természetesen igazgatóságunk is részt vesz.”

A levél, amelyrõl senki sem tudott

Tisztelt Polgármester Úr!
„A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség eljuttatta Igazgatóságunkhoz a Principális csatorna fenntartottságáról, illetve a belterületek védelme érdekében elvégzendõ munkákról szóló levelét, mivel a Felügyelõség nem fenntartója a vízfolyásoknak. A Felügyelõség gyakorolja a hatósági jogköröket, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, pedig az állam kizárólagos tulajdonában lévõ vízfolyások (vízi létesítmények) kezelõje. Nagykanizsán a Principális csatorna és a Bakónaki patak tartozik ezek közé.
Mindkét vízfolyás, de a Principális csatorna különösen kis esésû, a természetes állapotában elfoglalja a völgyfenéki területet. A „szabályozott” meder fenntartása – ahogy az elmúlt idõszak is igazolja – rendkívül nehézkes és költségigényes. Jelenleg Igazgatóságunk a rendelkezésünkre álló fenntartási keretekbõl csak a mûtárgyak (vízépítési és közlekedési) közvetlen környezetének a rendszeres kaszálását tudja fedezni.
A völgyfenéki területek rendezése – különös tekintettel Kiskanizsa árvízvédelmére – mindenképpen szükséges. Ehhez hozzájárulhat a Principális csatorna mederszelvényének bõvítése a belterületi szakaszon a várostól délre és más árvízvédelmi építése. (jobb parti töltés, esetleg tározás a várostól északra, stb.)
Rövid távú megoldásként javasoljuk, hogy 2009. évre kezdeményezzünk közösen közmunka programot az irtási, kaszálási munkákra. A program levezetésében, illetve a legszükségesebb munkák kijelölésében természetesen Igazgatóságunk részt vesz.
Hosszabb távon a megoldás csak nagyobb térségben lehetséges. Igazgatóságunk 2004. évben a teljes Principális csatorna vízgyûjtõ területre elkészíttetett egy tanulmányt, ami igényeket és lehetõségeket tárt fel. Ennek alapján részletesebb esetleg kisebb területre szólóan javasoljuk, hogy a város a Principális csatorna, Lazsnak csatorna és mellékágaik, valamint a teljes völgyfenéki terület rendezésére keressen pályázati lehetõséget. Nézeteim szerint ez is sokkal eredményesebb lehetne, ha Nagykanizsa MJV és Igazgatóságunk közösen pályázna a szükséges feladatok ellátására.
Mivel a vízfolyás menti külterületek gyakorlatilag teljes mértékben a NATURA 2000 kijelöléshez tartoznak elsõként a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõséggel, a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóságunkkal közös helyszíni bejárással összekötött egyeztetést javasolunk. Ez lehetne az alapja annak, hogy az igények és a lehetõségek közti összhangot megpróbáljuk megteremteni.
További egyeztetésre természetesen készséggel állunk rendelkezésre.
Szombathely, 2008. július 22.
Tisztelettel: Nádor István igazgató”

A levél kapcsán fölmerül a kérdés, hogy ennyi jó szándékú segítség láttán miért nem foglalkozott a képviselõtestület a felvázolt lehetõségekkel. Nos, mint ahogy a levél eredeti példányáról kiderül, Marton István csak annyira érdemesítette, hogy Tárnok Ferencnek, a Városfejlesztési Osztály vezetõjének címezve annyit írt rá: beszéljük meg.

Kinek jött jól a megemelkedett vízszint?

„Furcsállom, hogy a szocialisták ezt éppen most akarják kampánytémaként felhasználni” – fogalmazott egyértelmûen Tóth Nándor önkormányzati képviselõ az üggyel kapcsolatban, aki az érintett körzetet a Principális csatornánál jól ismeri. Elmondása szerint, mintha egyesek még szándékosan meg is lovagolták volna a jelenlegi, sajnálatosan árvizes helyzetben egyáltalán nem szûkölködõ idõszakot.
De hogy is kerek a történet? Tulajdonképpen még 2007 õszén kezdõdött, amikor Tóth Nándor elõször élt interpellációval a közgyûlésben e témában, s ebben azt taglalta, hogy a Principális csatorna mentén elhelyezkedõ kiskanizsai területek miatt fontos lenne valamit kezdeni a csatorna „állagjavításával” kapcsolatosan. Idõközben a polgármester hivatalos levélváltásokon keresztül arról értesülhetett a szombathelyi székhelyû Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságtól, hogy pályázatok útján e probléma megoldására inkább kínálkozna esély. Ehhez ugyanis az is társult, hogy a csatorna tulajdonosa az állam, s a vízügyesek csak a felügyeletét végzik, ráadásul idõközben a NATURA 2000 program alá is vonták azt a területet. (A képviselõ ezt érintve nyomatékosította, hogy az említett program ugyan szigorú kitételekkel él a környezetvédelmi folyamatok területén. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felmerülõ, s a lakosságot is hatványozottan érintõ veszélyhelyzetek esetében ne lehetne megoldást találni. Ahogy Tóth Nándor fogalmazott: „a NATURA 2000 egyáltalán nem veszélyes ilyen szemszögbõl, tehát nem kell tartani tõle.” Tehát az egész program úgy lett összeállítva, hogy ilyen helyzetekben a természet és az emberi környezet harmóniában maradhasson.)
Magyarul érdemi változás 2008 nyaráig nem következett be, ezért sem volt véletlen, hogy 2009 tavaszán Tóth Nándor ismét interpellációval élt a kiskanizsaiak érdekében. gyakorlatilag már elodázhatatlanná vált a fenékkotrás lehetõsége, de ha az nem is valósulhatott meg, Egry Gyula tûzoltóparancsnok a helyzet megoldásában segített, hiszen a csatornát sikerült kitisztítattni.
„2010 tavaszán azonban már láttuk, hogy végképp akuttá vált a probléma, s valami végleges megoldást kell találni a Principálison, melyet gyakorlatilag ötven esztendeje nem tettek rendbe” – folytatta a képviselõ. – Ezért is bízunk a regionális fejlesztési tanácsban, valamint Cseresnyés Péter munkájában, hogy orvosolni képesek ezt az egyelõre megoldatlan kérdést.”
„A témával kapcsolatban azt is ki merem jelenteni, hogy ez nem az eltelt négy esztendõ hiányossága, s most a szocialisták úgy beszélnek róla, mintha az elmúlt nyolc esztendõben nem õk lettek volna igazán döntéshelyzetben országos szinten. Hiszen akkor került sor forráselvonásra többek között a szombathelyi vízügynél is” – reagált Tóth Nándor képviselõ, majd így folytatta: – „Ettõl függetlenül persze a városnak is van feladata, nevezetesen, hogy az államtól ki kell kényszeríteni tulajdonosi feladatát, vagyis a csatorna rendbetételét. Emellett a lakosságnak is jobban kell majd figyelni a környezetére, vagyis a hulladékot ne dobják a Principálisba. Mindenesetre a tûzoltóság eddig is, s a napokban is rengeteget segített a lakosságon, s úgy érzem, képviselõi szinten is igyekeztünk a lehetõ legtöbbet tenni a témában, vagyis nem igaz, hogy efölött elsiklottunk az utóbbi idõkben.”
B.E. - D.J. - P.L.