Részletekbe menõen tárgyalták a polgármesterek a pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátására és a feladat ellátási megállapodás elfogadásával kapcsolatos javaslatot, ugyanis korábbi tanácsülésekhez hasonlóan ismét vita alakult ki Rácz József gelsei polgármester és a társulás vezetése között. Rácz többek közt azt firtatta, hogy mi indokolta a szakszolgálatnál végrehajtott létszámnövelést, a munkatársak összetételét tekintve milyen a Kanizsa-vidék arány, illetve miért mondanak egymásnak ellent a munkaanyagban szereplõ, Gelsével kapcsolatos számok? Rácz József ugyanis sérelmezi, hogy véleménye szerint a szakfeladat ellátásában Nagykanizsa jelentõs terhet hárít a kistérség településeire, miközben az elõnyöket maga élvezi. Hozzátette azt is, úgy tudja, a nyolcvan alkalmazott mind kanizsai, ami véleménye szerint nem lenne baj, az viszont inkább, hogy az általuk befizetett személyi jövedelemadó a város büdzséjét gyarapítja, miközben a szolgálat fenntartását jószerével a környezõ települések végzik.
Szmodics Józsefné, a nagykanizsai polgármesteri hivatal mûvelõdési osztályának vezetõje reagálásában elmondta, csupán a fenntartási költségek huszonhét százaléka hárul a településekre, így a fennmaradó részt Nagykanizsa adja.
Varga Miklós alelnök, zalakomári polgármester a témával kapcsolatban leszögezte, hogy a pedagógiai szakszolgálat azon feladatok közé tartozik, amit még az elõzõ, Litter Nándor vezette

társulás megfelelõ elõkészítés nélkül, felesleges teherként vett át a feladatot addig ellátó megyei önkormányzattól, csak azért, hogy több pénzt lehessen lehívni a kistérségbe. Emlékeztetett arra is, hogy két évvel ezelõtt felmerült a rendszer felülvizsgálatának lehetõsége, ami azonban akkor valamiért nem történt meg. Ha másképp alakulnak a történtek, akkor ma nem lenne bajban e feladat ellátása miatt a társulás.
Marton István kijelentette, nem igaz, hogy Nagykanizsa kiszipolyozná a többi települést, épp ellenkezõleg, a város eddig is erõn felül többet juttatott a javakból a környezõ községeknek, falvaknak.
A vitát egyébként az robbantotta ki, hogy a feladatellátáshoz tizenhárommillió forintot kellene átcsoportosítani, amelynek felét az önkormányzatok biztosították volna gyermeklétszámuk arányában.
Végül a társulási tanács úgy határozott, hogy a teljes összeget a társulás tartaléka terhére csoportosítják át, így a településeknek nem kell zsebbe nyúlni.
Döntött a tanács a Nagykanizsa és Környéke Foglalkoztatási, Szociális és Közmûvelõdési Kht. nonprofit kft.-vé alakításáról is, amit az új gazdasági törvény ír elõ. Egyúttal szeretnék elérni, hogy a nonprofit kft. kiemelten közhasznú is legyen, hiszen így nagyobb eséllyel indulhat harcba a pályázati forrásokért. Hogy ez lehetséges-e, arra a minisztériumtól várnak állásfoglalást.