Mint a közmeghallgatáson adott polgármesteri válaszból megtudtuk, az illetékesek még mindig vizsgálják, nem aggályos-e jogi szempontból a kórházi ügyeket megszellõztetõ hanganyagok nyilvánosságra kerülése nyomán kialakult ügy.

Hetek óta képtelenek eldönteni, hogy az esetleges jogsértõ cselekmények feltárásában használható-e egy olyan hanganyag, amelynek készítési körülményei, illetve nyilvánossá tétele a kanizsai gyakorlatban eddig ismeretlen volt. ( Más településeken ez nem okozott gondot, repült a magát cipeltetõ rendõr, kirúgták a villamosvezetõt és a többi lehallgatásos ügy kapcsán szinte azonnal munkába lendültek az illetékes szervek. Csak Kanizsán nem!)

Míg a hivatali és egyéb megbízott jogászok ezen gondolkodnak, addig néhány apróságra hadd hívjam fel az olvasók figyelmét.

Elõször is: az elsõ, hosszabb lélegzetû hanganyag, mely az ominózus vacsorán készült már szerepelt bizonyítékként egy munkaügyi perben. A bíró minden további nélkül elfogadta azt, és az alperesnek (kórház) is módja volt megismerni a hanganyag teljes tartalmát.
Tehát ha az ügyön komolyan gondolkodnának az illetékesek, és komolyan utána jártak volna, feltehetõen õk is tudnának errõl.

Mit mond a jog?

A mai magyar büntetõeljárási rendszer a szabad bizonyítás elvét követi. Ez azt jelenti, hogy szabadon felhasználható minden bizonyítási eszköz ami a bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas.

Ezt a Büntetõeljárási törvény (Be. 1998.évi XIX. Tv.) 78.§.(1) bekezdése az alábbiakban fogalmazza meg: „ A büntetõeljárásban szabadon felhasználható a törvényben meghatározott minden bizonyítási eszköz.

A bizonyítás eszközei a Be. 76.§.(1) bekezdése szerint: a tanúvallomás, a szakvélemény, a tárgyi bizonyítási eszköz, az okirat és a terhelt vallomása.

A 115.§. (1) bekezdése szerint tárgyi bizonyítási eszköz minden olyan tárgy (dolog), amely a bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas.

Ebbe a körbe tartozik a hangfelvétel is. Tehát a bárki által készített hangfelvétel szabadon felhasználható.

A büntetõeljárásban a nyomozás során a nyomozóhatóság által készített hangfelvételre eltérõ szabályok vonatkoznak, mert az csak akkor használható fel, ha az a be-ben elõírt szabályok betartásával készült. (ezt nem ismertetem, mert jelenleg nem ilyen hangfelvételrõl van szó.)

Felmerül az a kérdés, hogy mások beszélgetésérõl készült hangfelvétel bármilyen módon történõ felhasználása a hang tulajdonosának személyiségi jogait sértheti.

Ezt rakja helyre az új Polgári Törvénykönyv (2009.évi CXX.tv.) mely azonban még nem lépett hatályba. Ennek 2:84.§.- a rögzíti, hogy a személyhez fûzõdõ jogok védelme kiterjed a hangfelvétel védelmére.. Ennek elkészítéséhez vagy felhasználásához – a törvény eltérõ rendelkezésének a hiányában- az érintett személy hozzájárulása szükséges. Nincs szükség az érintett hozzájárulására /(3) bek c.) pont:/ ha a hangfelvétel elkészítésére, vagy felhasználására közvetlenül fenyegetõ, vagy már bekövetkezett jogsértés bizonyítása érdekében, közérdekbõl, vagy jogos magánérdekbõl kerül sor, feltéve, hogy a hangfelvétel elkészítése nem okoz a bizonyítani kívánt jogsértéshez képest aránytalan jogsérelmet és a felhasználása nem visszaélésszerû.

Ugyan ez a szabály még nem hatályos, de az ítélkezési gyakorlat az Alkotmánybíróság erre vonatkozó döntései figyelembevételével a fenti elvet következetesen alkalmazza.

Remélem, soraimmal hozzá tudtam tenni valamit a dilemma eldöntéséhez.

Üdvözlettel: Esti Kornél