Mint a közmeghallgatáson adott polgármesteri válaszból megtudtuk, az illetékesek még mindig vizsgálják, nem aggályos-e jogi szempontból a kórházi ügyeket megszellõztetõ hanganyagok nyilvánosságra kerülése nyomán kialakult ügy.
Hetek óta képtelenek eldönteni, hogy az esetleges jogsértõ cselekmények feltárásában használható-e egy olyan hanganyag, amelynek készítési körülményei, illetve nyilvánossá tétele a kanizsai gyakorlatban eddig ismeretlen volt. ( Más településeken ez nem okozott gondot, repült a magát cipeltetõ rendõr, kirúgták a villamosvezetõt és a többi lehallgatásos ügy kapcsán szinte azonnal munkába lendültek az illetékes szervek. Csak Kanizsán nem!)

Míg a hivatali és egyéb megbízott jogászok ezen gondolkodnak, addig néhány apróságra hadd hívjam fel az olvasók figyelmét.
Elõször is: az elsõ, hosszabb lélegzetû hanganyag, mely az ominózus vacsorán készült, már szerepelt bizonyítékként egy munkaügyi perben. A bíró minden további nélkül elfogadta azt, és az alperesnek (kórház) is módja volt megismerni a hanganyag teljes tartalmát.
Tehát ha az ügyön komolyan gondolkodnának az illetékesek, és komolyan utána jártak volna, feltehetõen õk is tudnának errõl.
Mit mond a jog?
A mai magyar büntetõeljárási rendszer a szabad bizonyítás elvét követi. Ez azt jelenti, hogy szabadon felhasználható minden bizonyítási eszköz ami a bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas.
Ezt a Büntetõeljárási törvény (Be. 1998.évi XIX. Tv.) 78.§.(1) bekezdése az alábbiakban fogalmazza meg: „A büntetõeljárásban szabadon felhasználható a törvényben meghatározott minden bizonyítási eszköz.
A bizonyítás eszközei a Be. 76.§.(1) bekezdése szerint: a tanúvallomás, a szakvélemény, a tárgyi bizonyítási eszköz, az okirat és a terhelt vallomása.
A 115.§. (1) bekezdése szerint tárgyi bizonyítási eszköz minden olyan tárgy (dolog), amely a bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas.
Ebbe a körbe tartozik a hangfelvétel is. Tehát a bárki által készített hangfelvétel szabadon felhasználható.
A büntetõeljárásban a nyomozás során a nyomozóhatóság által készített hangfelvételre eltérõ szabályok vonatkoznak, mert az csak akkor használható fel, ha az a Be-ben elõírt szabályok betartásával készült. (ezt nem ismertetem, mert jelenleg nem ilyen hangfelvételrõl van szó.)
Felmerül az a kérdés, hogy mások beszélgetésérõl készült hangfelvétel bármilyen módon történõ felhasználása a hang tulajdonosának személyiségi jogait sértheti.
Ezt rakja helyre az új Polgári Törvénykönyv (2009.évi CXX.tv.) mely azonban még nem lépett hatályba. Ennek 2:84.§. – a rögzíti, hogy a személyhez fûzõdõ jogok védelme kiterjed a hangfelvétel védelmére. Ennek elkészítéséhez vagy felhasználásához – a törvény eltérõ rendelkezésének a hiányában – az érintett személy hozzájárulása szükséges. Nincs szükség az érintett hozzájárulására /(3) bek c.) pont: / ha a hangfelvétel elkészítésére, vagy felhasználására közvetlenül fenyegetõ, vagy már bekövetkezett jogsértés bizonyítása érdekében, közérdekbõl, vagy jogos magánérdekbõl kerül sor, feltéve, hogy a hangfelvétel elkészítése nem okoz a bizonyítani kívánt jogsértéshez képest aránytalan jogsérelmet és a felhasználása nem viszszaélésszerû.
Ugyan ez a szabály még nem hatályos, de az ítélkezési gyakorlat az Alkotmánybíróság erre vonatkozó döntései figyelembevételével a fenti elvet következetesen alkalmazza.
Remélem, soraimmal hozzá tudtam tenni valamit a dilemma eldöntéséhez.
Üdvözlettel: Esti Kornél
estikornel8800@gmail.com