Tisztelt Dr Kvasztics Fedor, tisztelt (dr) Esti Kornél!

Felemelõ érzés, hogy csak így idetoppannak elénk, a nagy semmibõl, nagy semmiként, és olyan dolgokról mondanak véleményt, melyekrõl bizonyára fogalmuk sincs.

Évtizedek óta dolgozom a nagykanizsai kórházban. Szolgálom a város lakóit, mindannyiuk megelégedésére. Végre ismét olyan baráti, kollegiális a légkör a kórházban, mint akár egy évtizede volt. Csak hát volt itt két fránya év, melynek Uraim, Önök aktív szereplõi voltak. Olyan morális válságba süllyesztették a város legnagyobb közintézményét, melyet az talán még évek múlva sem tud kiheverni. De azért reméljük, hogy nyomtalanul eltûnik ez a pár év az életünkbõl. Végre mindkettõjüktõl megszabadulhatunk. Esti Kornél közutálatnak örvendõ háziorvos lett egy közeli kisvárosban, dr Kvasztics pedig nemsokára a nõgyógyászokat fogja bosszantani egy másik, Somogy-megyei településen. Volt osztályaik dolgozói szerint Uraim, felemelõ érzés a hiányuk!

Tisztelt kollégák! Legyen végre itt az ideje az igazmondásnak!

Önök a szakmájukban nem vitték, nem vihették semmire. Nagyravágyóak, arrogánsak, pénzéhesek. Mondják, hogy amikor Esti kollega távozott a kórház vezetésébõl, azzal pedálózott az akkori fõigazgatónál – írásban -, hogy fõnöke eltávolítása után Õt nevezze ki osztályvezetõnek. Ejnye kollega! Ilyet nem szokás kérni egy tisztességes karrier építése során! Dr Kvasztics pedig csak azért mézes-mázas a betegeivel, hogy százezret kérhessen egy szülésért. Bizonyára a következõ munkahelye aranybánya lesz a számára. Ugyanakkor tudjuk, hogy szakmájában alig középszerû.

A legnagyobb baja az a fent nevezett Uraknak, hogy nem kellenek senkinek. Miért? Mert nem látnak tovább az orruknál. Soha nem voltak hosszabb ideig vezetõk, mert jellemük megismerése után fõnökeik megváltak Önöktõl. És nem menedzserek, így hát nem is tudják azt, hogy hogyan kellene vezetni. Arrogánsan, beképzelten, sunyin, kétszínûen, pénzéhesen nem lehet a vezetés hivatását mûvelni. Önökre pedig, Uraim minden szó igaz.

Pár éve szövetkeztek két szocialista képviselõvel (õk már azóta sehol sincsenek), azért, hogy a kórházi több milliárdos TIOP pályázatok sikerdíját maguknak megszerezhessék. Tudjuk, jó elõre elosztották maguk között azt a párszázmilliót. „Mûvüket” azonban nem látták biztonságban. Ezért kompromittáló illegális, az Önök szájíze szerint összevágott hanganyagokat készítettek (dr Kvasztics ennek szakértõje volt, a biztosítási csalásban elhíresült Önkormányzati képviselõvel együtt, kinek képviselõi díjából az Önkormányzat letiltást hajtott végre). Érdekes, hogy azóta nem készültek ilyen titkosszolgálati módszerekkel készített felvételek, amióta dr Kvasztics kikerült az orvosigazgatói székébõl – de hogy is kerülhetett oda? Adjunktusként? Szakmai rátermettség, gyakorlat, emberi kvalitások hiányában?). A csapat tehát összeállt. Akik az útjukba álltak, piszkos módszerekkel próbálták ellehetetleníteni. Most pedig az aktuális kórházvezetés lát át a szitán. Látják, hogy azt a párszázmilliót a kórházra, mûszerekre is lehetne költeni, és nem költségként elszámolni saját zsebbe.

Így sajnos, a kórházi pályázatok csaló szélhámosok kezében vannak! Remélem azért valamikor elindulnak a munkálatok! Bárcsak Önök nélkül történne ez!

Tisztelt Kollegák! Minden egyes – a kórház illetve vezetõinek bemocskolását célzó – rágalmuk, cikkük, hanganyaguk, Önöket teszi nevetségessé. Tudjuk kilétüket, ismerjük kapcsolataikat, alantas szándékaikat. Talán az Önök által megvezetett „támogatóik” is ráébrednek az igazságra, felnyílik a szemük. Hisz nem lehet folyamatosan gyûlöletben agresszióban, megvesztegetésben élni.

Én hiszek az emberi jóságban, az egyenességben, a férfias játszmákban. Sajnos ezen elveim Önökkel szemben fabatkát sem érnek. Önök cinkelt lapokkal játszanak.

Isten velük! Had búcsúzzam Önöktõl stílusosan.

Hát tudki, a Dörrög Szultán, te ….

Dr. Török Sz.