A nagykanizsai Borsos Beáta, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Vegyeskarának szopránjaként történelmi esemény részese volt. Liszt Ferenc 1856-ban írta – mint õ maga mondta, nem is komponálta, hanem imádkozta - Esztergomi miséjét, a Missa solennist. A Szent Péter Bazilika akkori karnagya elkészítette ennek csupán orgonával és vonósokkal kísért változatát, ezt nevezik a Vatikáni változatnak. Ám ez akkor mégsem került bemutatásra Rómában. Sõt, a partitúra is sokáig kéziratban maradt, míg egy magyar zenészházaspár, Ács József és Palatinus Violetta ki nem adta Eschweilerben. Két éve már felcsendült Esztergomban és a pesti Belvárosi Fõplébániatemplomban, ám egészen ezév november 15-ig kellett várni, hogy sor kerüljön a vatikáni õsbemutatóra. Liszt remekmûve célbaért!

- Hogyan kerültél ebbe a csapatba?
- Ennek az eseménynek is az eschweileri Liszt Társaság alapítói voltak a szervezõi, mondhatni motorjai. Itthon pedig Virágh András orgonamûvész-karnagy, a Belvárosi templomból az, aki kulcsfigurája ennek a történetnek. S mivel õ tanít Szombathelyen, adódott, hogy a 250 fõs nagy kórusba – Belvárosi Fõplébániatemplom Énekkara, az Országos Széchényi Könyvtár Énekkara, a Csongrádi Zenebarátok Kórusa, valamint az eschweileri Franz Liszt kamarakórus mellé – bevegye a szombathelyieket. Jómagam ott végeztem ének-zene tanár – karvezetés szakon, de ha szükség van rám, vissza-visszajárok.
- Bár korábbi elõzmények is voltak. Honnan a zene szeretete?
- Kodály mondta: a gyermek zenei nevelése a születése elõtt kilenc hónappal kezdõdik. Sokat köszönhetek szüleimnek. Édesanyám Szentendrei Zsuzsa néninél tanult magánéneket, édesapám hegedül és brácsázik, mindketten sokáig énekeltek a Zenebarátok Kórusában. Zeneóvodába jártam, zongorázni Tálosi Péterné, magánéneket Baráth Yvette tanított. Itthon több kórusban éneklek azóta is.
- Hogyan hangzott belülrõl a Liszt mise?
- Valóban, belülrõl még nagyobb élmény. Ráadásul a Szent Péter Bazilikában nem álltunk föl egészen szabályosan, a tenorok között találtam magam. Egyébként a kupola mérete miatt ott kicsit túlvisszhangos volt a hangzás. Ez hétfõ délelõtt volt, Veres püspök úr miséjén énekeltünk. Aznap este az albanoi székesegyházban – mely kisebb – jobb volt, nagyon nagyot szólt a mû. Van különbség a szimfonikus változat – az tömörebb hangzású – és a vatikáni változat között is. Itt jobban érvényesül az emberi hang. Mindkettõnek megvan tehát a maga elõnye.
- Énekeltetek másutt is?
- Természetesen, Itália levegõjétõl dalra fakad az ember. Közülünk néhányan a szerdai pápai audiencián is így köszöntötték az egyházfõt. Hazafelé Assissiben volt koncertünk, de több felé is templomban vagy annak lépcsõjén spontán hangversenyt adtunk. Hálás közönség az olasz. A Belvárosi kórussal együtt magyar népdalcsokorral bolondítottuk el õket.
- Akit érdekel ez a Liszt- mise, hol ismerkedhet meg vele?
- Ennek a Vatikáni változatnak nincs még lemez-fölvétele. Ám jövõre a szerzõ születésének 200. évfordulóját ünnepeljük. Jó lenne, ha Kanizsán is felcsendülhetne…
P.J.