Ha a kövek mesélni tudnának, bizony örömteli és tragikus események tanúi lehetnénk. Ennek hiányában marad egy-két túlélõ elbeszélése és kevéske forrás a nagykanizsai zsinagóga történetérõl. Persze született néhány könyv, szakdolgozat és egypár tanulmány az egyedülálló mûvészeti értéket képviselõ épületrõl, de az 1944. óta bekövetkezett tragédia okozta sebek nyomai a klasszicista stílusú zsinagógán is egyre mélyebb nyomot hagytak. Talán a csaknem egy emberöltõnyi pusztulás ihlette Gábor Annát, a most megjelent tanulmánykötet szerzõjét, hogy kvintesszenciáját adja a nagykanizsai zsinagóga történetének. A kötet bemutatójára nemrég került sor a Halis István Városi Könyvtárban, ahol Czupi Gyula, az intézmény igazgatója beszélt a szerzõvel.

Dénes Sándor Nagykanizsa város alpolgármestere köszöntõje után prezentációval kiegészített beszélgetés alakult ki a szerzõ és a megjelentek között. Az 1821-ben felavatott zsinagógáról egyedülálló, eddig nem publikált képanyagot ismerhet meg az olvasó. A mellékletben a templom berendezései viszonylagos épségben, majd az épület kifosztott állapota is bemutatásra kerül. Még ma is homály fedi az egykori orgona, a csillár és a falikarok sorsát. Az egykori kegytárgyak a budapesti Zsidó Múzeumba kerültek. Mára jószerivel csak a falak maradtak és a remény, hogy egyszer lesz olyan tulajdonos, aki komolyan gondolja az épület felújítását. Persze az is elképzelhetõ, hogy még évtizedekig tart a kifogáskeresés, hiszen ki ne tudna ezer érvet felsorakoztatni arra, hogy most éppen miért nem aktuális a zsinagóga felújítása. Ez megy immár 66 éve! A korrekt tájékoztatáshoz az azonban hozzátartozik, hogy az elmúlt években teljesen megújult az ipartörténeti jelentõségû tetõszerkezet és jelenleg az épület aljzatszigetelése zajlik. Apró lépésekkel talán ugyanúgy, mint az ország több településén, megújulhatna az épület. Az 1982-ben a Városi Tanács tulajdonába került zsinagógáról hatástanulmány, hasznosítási terv és komplett engedélyes terv is született a ZALATERV részérõl, de a Pécsiterv is résztvevõje volt az ígéretesnek tûnõ felújítási tervnek, melyet az Országos Mûemlékvédelmi Felügyelet is jóváhagyott. Az ebben található, Dávid Ferenc által jegyzett mûvészettörténeti leírás képezi Dávid Anna kiadványának gerincét. Az elegáns küllemû kiadvány mindenesetre felkeltheti a téma iránt érdeklõdõ kutatók figyelmét.
H.Gy