Kamaránk 2008-ban - négy évre - megválasztott elnöksége tevékenységében az idei esztendõre az alábbi prioritásokat határozta meg: határozott és markáns érdekérvényesítés, a kommunikáció hatékonyságának fokozása, a taglétszám növelésével a szervezet erõsítése. A tagvállalkozások érdekeinek megfogalmazása, képviselete és érvényre juttatása kiemelt szerepet kapott a kanizsai gazdasági önkormányzat tevékenységében.
Az érdekérvényesítõ munka elsõsorban az országos és helyi jogszabálytervezetek véleményezésével, a kamarai állásfoglalások nyilvánosságra hozatalával, érdekegyeztetõ fórumok szervezésével, a szakhatóságok vállalkozásbarát ellenõrzési gyakorlatának sürgetésével, a vállalkozásokkal folytatott párbeszéddel vált egyre hatékonyabbá.

Például a közigazgatás-fejlesztési stratégia véleményezése kapcsán Kálovics Ferenc alelnök – tagjaink javaslatai alapján – az alábbiakat fogalmazta meg:
Túl sok a vállalkozásokat ellenõrzõ hatóság, tevékenységükben átfedések vannak, nincs egységes szemlélet a jogsértések szankcionálásában, az ellenõrzések fõ célja a bírságbevétel növelése. Meg kell szüntetni a hatóságok ebben való anyagi érdekeltségét, az ellenõrzések elsõsorban a feketegazdaság visszaszorítására irányuljanak.
A hatóságok ne kérhessenek a vállalkozásoktól olyan adatokat, információkat, melyek fellelhetõk valamely közigazgatási szerv adatbázisában, szûnjenek meg a párhuzamos adatszolgáltatásra irányuló kötelezettségek.
A kamaráknál legyenek elérhetõk a vállalkozásokra vonatkozó nyilvános adatok, információk, ezek felhasználásával legyenek képesek üzleti döntéseket megalapozó információkat nyújtani.
Követhetetlen és sok esetben nem egyértelmû a vállalkozások mûködését befolyásoló jogi szabályozás (adójogszabályok, közbeszerzés, stb.). A versenyképesség egyik feltétele a kiszámítható, stabil jogi környezet, ami jelenleg hiányzik.
A város önkormányzati testülete partnerünk a gazdaság centrikus együttmûködésben.
Ennek eredménye a közbeszerzési gyakorlat felülvizsgálatának elindítása, a Nagykanizsa város minõsített vállalkozója cím kiírása és közös közzététele.
Az újonnan alakult testület bizottságaiban a kamara delegáltja részt vesz.
Az önkormányzat és a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara vezetõi rendszeres konzultációkban állapodtak meg, és együttmûködésük kereteit külön megállapodásban rögzítik.
A szakképzés területén elért kamarai sikerek önmagukért beszélnek, hiszen a gyakorlati órák számának jelentõs emelését, a szakképzés gyakorlatiasabbá tételét már nagyon régóta sürgették a vállalkozók. A következõ évben ezek az elvárások realitássá válnak a Kormánnyal kötött megállapodás értelmében.
Az RFKB szervezetében kamaránk képviselõi is részt vettek a beiskolázási irányok és arányok meghatározásában a kereslet vezérelt hazai szakképzés ügyét szolgálva. A Szakma Kiváló Tanulója Versenyeken - ahogy arról korábban beszámoltunk - a kanizsai intézmények diákjai elõkelõ helyezéseket értek el. A kamara pedig az idén is autóbusszal biztosította iskolás csoportok eljutását a Szakma Sztár Fesztiválra. Örvendetes továbbá a tanulószerzõdések számának lendületes, folyamatos emelkedése, amely a 120 képzõhelyen meghaladta már a 400 fõt.
A Nagykanizsai Kamara az egész 2010-s évben kiemelt figyelmet fordított a vállalkozókkal való folyamatos kommunikálásra, kapcsolattartásra. Elektronikus úton, újságokon, rádión és televízión keresztül rengeteg információt és hírt közvetített. A legfontosabb kérdésekben pedig konzultációk egész sorával segítette a vállalkozások zökkenõmentes életét.
Belátva, hogy a versenyképességet garantáló gazdasági környezet csak összefogással és közös fellépéssel teremhetõ meg, idén 30 új belépõvel bõvült tagságunk. A nyár folyamán csoportosan belépõ 18 vállalkozás képviselõje az elnökségi üléseken meghívottként vesz részt.
A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara befolyásának erõsítése, illetve tudatos jövõképének építése szervezetünk stratégiájának továbbra is fontos részét képezik.
A hagyományõrzés és megújulás jegyében zajló kamarai munka eredményeibõl és kudarcaiból levonható tapasztalatok jelölik majd ki a jövõbeni tevékenységek irányait.
A köztestületi kamara a gazdaság megkerülhetetlen szereplõjévé vált. Közjogi és érdekérvényesítési feladatainknak, kitûzött céljainknak akkor tudunk eredményesebben megfelelni, ha olyan jól mûködõ európai gazdaságokéhoz, mint például az ausztriai vagy a németországi, hasonlóan alakul a hazai gazdasági önkormányzat szerepe.
Mindenesetre a kamara arculatát a jövõben is a tagság formálja.

A Kamara Elnöksége