Göndör István tartott sajtótájékoztatót, melynek alkalmával az õszi ülésszakról vont mérleget, illetve az elmúlt idõszak eseményeit összegezte. Négy fontos témakört emelt ki, így az adórendszerrõl, a nyugdíjügyekrõl, a költségvetésrõl, valamint a jogalkotás kérdéskörérõl tartott összefoglalást, amelyrõl már számos jobb és baloldali, többnyire elutasító állásfoglalás született. Ám Göndör Istvánnak a Parlament jegyzõjének különvéleménye van. Ezt foglalta csokorba.

- Az országgyûlés már elfogadta az adórendszert érintõ törvénymódosításokat. Az élet minden területén megmutatkoznak a változások, amelyek mind abba az irányba mutatnak, hogy a különadót végsõ soron a társadalom fogja megfizetni. A személyi jövedelemadóval kapcsolatban beharangozták, hogy csökkentések lesznek, ami be is következett, de nem a szegényeket, a minimálbért keresõket érintve. A minimálbérnél ugyan hat százalékos emelést fogadtak el, ami négyezer- ötszáz forintot jelent, csakhogy ebbõl mindössze körülbelül háromszáz forint marad meg a munkavállalóknak, a többi a költségvetésbe vándorol. Miközben nagy mennyiségû pénzt- több száz milliárdot- tett a tehetõsek zsebébe az állam, eközben a kicsiktõl még a béremelést is ellopta.

Másodikként a nyugdíjakról beszélnék, hiszen ezen a téren folytatódott a nagy átverés-show. Itt érhetõ tetten leginkább, hogy a Fidesz kormány idõ elõtt levágja az aranytojást tojó tyúkot. Amikor elindult a magánnyugdíjpénztári rendszer, akkor az állam elõírta, hogy legalább tizenöt évig takarékoskodnia kell annak, aki belép. Az öngondoskodást tartották szem elõtt az ezt vállalók, senki nem kényszerítette õket erre. Jelenleg nem is tudnak mást választani az emberek, minthogy belépnek az állami rendszerbe, miközben attól hangos a sajtóiroda, hogy a szabadság és a döntési lehetõség mindenkinek biztosított. Valójában azonban zsarolásról van szó, ugyanis csak egy nagyon szûk rétegnek éri meg maradni a magánnyugdíjpénztárakban. Másrészt a választások elõtti kampányában a Fidesz megígérte, hogy a nõk negyven év szolgálati idõ utáni nyugdíjba vonulhatnak, de ez sem valósul meg. A régi törvények értelmében a szolgálati idõbe beletartozik a gyermeknevelési idõszak, a szakmunkás tanulóévek és a munkanélküliségben töltött idõszak is. Ezt a hármat elvették, mert csak a munkaviszony idejét veszik számításba.
Harmadikként a költségvetés témáját járnám körbe. Igazságtalan adórendszerre és öngondoskodás megszüntetésére épülõ költségvetés jön létre. Látszólag megtartják a három és fél százalékos inflációt, a gazdasági növekedés pedig három százalék körüli, de ez csak bûvészkedés a számokkal, mert mindez a Bajnai- kormány által megtett lépések hatása. A kormány azt reméli, hogy a jövõben növekedni fog a fogyasztás, de kérdés, hogy melyik társadalmi réteg fogyasztására gondolnak? Arra amit a felsõ rétegek fognak generálni? Õk jachtot, tengerparti üdülõt és luxusautót vásárolnak, nem pedig a magyar termékek iránt fognak érdeklõdni. Aki megjelenhetne a hazai piacon, az a középréteg, de ez a réteg már- már nem is létezik. Ráadásul a közszférában mintegy harminc százalékos elbocsátásokra lehet majd számítani, Akinek hitele van, az is nehéz helyzetben marad az infláció miatt. Úgy gondolom, hogy ez a kép meglehetõsen aggasztó.
Utoljára hagytam a jogalkotás területét, hiszen véleményem szerint itt sem tapasztalható stabilitás. Az Orbán- kormány felkészült a hatalomátvételre, de a gazdaságra és a kormányzásra nem. Ezt arra alapozom, hogy minden, amit lehetett, azt elfoglalt, az állami számvevõszéktõl a legfõbb ügyészig, mindenhova a saját pártkatonáit ültette. Az ellenõrzési mechanizmusokat a nullára kényszerítette, esélyt nem ad arra, hogy valamiféle belsõ kontroll mûködjön. Mivel a költségvetési tanács kritikát mert mondani az adórendszerrõl és felhívta a figyelmet a 2011- es költségvetés veszélyeire, ezért a Fidesz elsõ reakciója az volt, hogy szûnjön meg teljesen. Látva a felháborodást, meghagytak három embert, a Nemzeti Bank elnökét, az Állami Számvevõszék elnökét és még egy személyt, akit a köztársasági elnök jelölt ki. Tíz napot kaptak arra, hogy létrehozzák a költségvetést, mindenféle stáb vagy informatikai háttér nélkül. A közvéleménynek esélye sincs értesülni az eseményekrõl, mert a legtöbb törvényjavaslat éjjel egykor, kettõkor kerül napirendre. Úgy látom, hogy ez egy félelmetes dolog, mert az embereknek nincs rálátásuk a fontosabb, õket érintõ dolgokra. – mondta el véleményét Göndör István.