A Magyarhoni Földtani Társulat Dél-Dunántúli Területi Szervezete és a Magyar Geofizikusok Egyesülete Zalai Csoportja hatodik alkalommal szervezett Geotudományi Ankétot Nagykanizsán. A szakmai napot Horváth Zsolt, a Földtani Társulat Dél-Dunántúli elnöke nyitotta meg, majd a résztvevõket Haas János, a Magyarhoni Földtani Társulat országos elnöke, valamint Gombár László, a Magyar Geofizikusok Egyesülete országos elnöke köszöntötte.

Haas János beszédében kiemelte, különleges évcsoportban, az úgynevezett Föld Bolygó Éve sorozat kezdetén vagyunk. Az elsõ nagy világrendezvény gondolata a legutóbbi, Firenzében megrendezett Földtani Világkongresszuson merült fel. 2007-2008-2009 a Föld Bolygó Nemzetközi Éve, amelynek elõkészületei 2007-ben történtek, és a fõ programsorozatra világszerte 2008-2009-ben kerül sor. Az ENSZ által meghirdetett Föld évén magára a Földre, mint bolygóra kívánják felhívni a figyelmet, elsõsorban a földtudományokon keresztül. Ide tartoznak többek között a föld alatti vizek, a földtani veszélyek, a Föld és az egészség, az éghajlatváltozás, a nyersanyag és energiaforrások témaköre, a nagyvárosok földtudományi problémái, a Föld mélyének a felépítése, az óceánok, a talajjal kapcsolatos tudományos kérdések, a Föld és az élet kölcsönhatása, valamint az evolúció. Világszerte megkezdõdött a program szervezése. A hivatalos megnyitót februárban tartják Párizsban. Magyarországon is számos rendezvényre kerül sor országszerte, amelyekbõl Haas János kiemelte azt az egyhetes eseményt, amelyet a Magyar Természettudományi Múzeum területén és környékén rendeznek 2008 áprilisában. A Föld éve programsorozathoz a Magyarhoni Földtani Társulat Dél-Dunántúli Szervezete is csatlakozik, elsõsorban olyan programok szervezésével, amelyek lehetõséget kínálnak a Föld bolygó minél behatóbb megismeréséhez, mint a felnõttek, mint pedig a gyerekek körében. Ezt a célt a földtudományokban dolgozó szakemberek bevonásával kívánják megvalósítani.

A szakmai napon összesen tíz geotudományi témájú elõadás hangzott el, további hat tudományos munkát pedig poszterbemutató által ismerhetett meg a közönség. Elismerést aratott Földtani örökségünk a Kárpát-medencében: a palini anyagkinyerõ, mint természeti érték címû vetített képes elõadásával a nagykanizsai Gyõrfy Éva, az ELTE TTK elsõ éves hallgatója. Elõadásának témája a Nagykanizsa palini városrész határában, a Nagykanizsát Zalaegerszeggel összekötõ 74-es fõút mentén található felhagyott homokbánya. A feltárásról batthyányis diákként még 2005-ben készített dolgozatot az ELTE által meghirdetett Földtani Örökségünk a Kárpát-medencében címû pályázatra, mellyel országos elsõ helyezést ért el. Dolgozata elemzi a domb kialakulásának földtani körülményeit és történetét, az e célból végzett laboratóriumi anyagvizsgálatok eredményeit. Az írásmunka harmadik része a feltárás gazdag madárvilágát ismerteti. Itt a hangsúly a védelem alatt álló, költözõ madarakra terelõdik. Végezetül bemutatja a domb jelenlegi környezeti állapotát, a természeti és emberi tényezõk hatását, és javaslatot tesz a domb megóvására, megõrzésére.

– A homokfalban 150-200 fészek volt – hangsúlyozta Gyõrfy Éva. – Partifecske illetve gyurgyalag fészkei. A partifecske védett állat, számuk drasztikusan csökken. Költözõ madár, viszonylag sokáig – júniustól szeptemberig – van Magyarországon. A gyurgyalag fokozottan védett madár, és fokozottan veszélyeztetett faj. Két méter hosszú üreget alakít ki magának a homokfalban, fészkének mélysége sokkal nagyobb, mint a partifecskéé. Szintén költözõ madár, csak kevés ideig, májustól augusztus végéig tartózkodik hazánkban. Jellegzetes hangjukról kapták a nevüket, és Európa legszínpompásabb madarai. Az autópálya építés során a domb kilencven százalékát elhordták, a homokbányából csak kis partszakasz látszik, de a madarak visszajöttek – nemrég felfedezte az elõadó a fészkeket. – Fokozottan kellene figyelni a terület környezetvédelmére. Illegális hulladéklerakó-hely található közvetlenül a földút mellett, és aszfaltüzem mûködik az úttest átellenes oldalán. Fontos az élõvilág védelme, a homokfalat minden évben meg kellene tisztítani a benövõ növényektõl, másrészt a szándékos megsemmisítés ellen is tenni kellene, hiszen gyakran dugnak fél literes palackokat a lyukakba, hogy a madarak ott pusztuljanak, sõt, az is elõfordult, hogy kénszalagot gyújtottak meg. A sebességkorlátozás bevezetésével elkerülhetõ lenne a madarak elgázolása. A területet védetté kellene nyilvánítani! – mondta végezetül.

Bakonyi Erzsébet