Tisztelt Szerkesztõség!
Decemberben mit adott isten (hogy, hogynem elvtársak), két szabad véleményt is küldtem Önöknek, de egyet sem tudtak megjelentetni ebbõl. Addig próbálkozom újra, amíg a szabad vélemény rovat meglesz, hiszen e rovatnak épp ez a lényege. Persze a diktátor médiatörvénye után megértem az Önök aggályait, félelmeit is, hiszen senki sem akarja a munkáját elveszteni, még inkább az orbáni Nemzeti Számonkérõ Szervezet látókörébe kerülni. Én nem félek tõlük, mert hát addig van remény a demokráciára, amíg léteznek ellenállók. Azok pedig mindig lesznek, jó példa erre az elmúlt 50 évünk.

Elvették hát
Közel 3 ezer milliárd, a magyar néptõl elvett forint jelenti az orbáni „gazdasági csoda” ígéretek alapját. Persze még a kis ember is látja: ma elveszik tõlem, holnap meg abból adnak vissza valamit, és még azt mondják utána, „na, látod milyen fair vagyok?” Ez nem hasonlít, hanem pontosan megegyezik azzal, amikor a kocsmában az illuminált vendégtõl ellopják a tárcáját, de a távozása elõtt azért még meghívják belõle egy vigasztaló sörre… Ebbõl fizetik ki a nagypolgárságot még jobban meggazdagító adócsökkentést, amikoris a 400-500 ezer havi fixet keresõk most már csak 16 százalékon adóznak, ugyanúgy, mint a kisemberek, a melósok. Persze azok a 80-90 ezer forintjukból. Nesze neked közteherviselés. Közben a világ egyik legnagyobb, legmértéktartóbb, befolyásos szervezete minõsített le minket a „bóvli” kategória szélére, de már várható karácsonyi ajándékként az amerikai minõsítõ döntése is a BBB-rõl a BBB-mínuszba. Pesszimisták szerint azonban az is megtörténhet, hogy egybõl a „bóvliba” raknak minket, és nem adnak egy „utolsó figyelmeztetésnyi” lehetõséget a Viktornak. Ez pedig végleg megroppanthatja a magyar gazdaságot. Hát, gyûlnek a viharfelhõk. Még csak fél éve vannak hatalmon, de már megjelentek az elsõ, nem is olyan halk hangok, hogy a Bajnai idejében másképp volt. Szigorú költségvetési gazdálkodás folyt, de NEM VETTÉK EL a magánnyugdíjpénztárakban spórolt pénzeinket, a jövõnket, a nyugdíjjas éveink biztonságát. Volt igazi, alkotmányos jogállami demokrácia is, sõt, teljes volt a jogköre az alkotmánybíráknak is, és lehetett népszavazásokat is szervezni. Már az EU is aggodalmát fejezte ki részint egyes alkotmánymódosító intézkedések, részint a soros magyar elnökséggel szemben fenntartott aggályai miatt. Az emberek pedig zúgolódnak. Egyre jobban. Demonstrációk, tüntetések Pesten, egyetemeken, online oldalakon, aláírásgyûjtések, stb. A Viktor érezheti hogy gond van, mert hónapok óta elõször nem a zsírosan megfizetett szóvivõin keresztül szólt a népéhez, hanem online. Beszélt, magyarázott, de nem igen hinném, hogy bárkit is meg tud etetni (Itt is Hofi jut eszembe: „Te vagy a szóvivõ? Na, akkor beszélhetsz magadnak.”). Szóval egyelõre az elvett jövõnkön kívül semmi mást nem tud felmutatni, azaz igen, van már mindenhova kiakasztgatott politikai megegyezési meg megbékélési nyilatkozata, azt lehet olvasgatni doszta. Érdekes, hogy csak most akar megegyezni, hogy hatalomra került. Hát Viktor, abból nem eszel. Lehet hogy még megérjük azt is, hogy a nyilatkozatod mellé a képedet is ki kell akasztani, de a magyar szabadságot, mint arra számtalan példa volt már, nem lehet letörni. Az ilyen kötelezõ nyilatkozat- meg képkiakasztásokról pedig csak annyit. Volt már ilyenre példa a magyar történelemben. Tudjuk ugye, hogy akkor hogy végzõdött a történet? A képet leakasztották a falról, a modellt pedig fel.
Papp Attila