A Nagykanizsai Magyar-Finn Baráti Kör fennállásának huszonötödik évfordulója alkalmából nyílt fotókiállítás a Honvéd Kaszinóban. A finn-barátok a negyed évszázados születésnap ünneplésén kívül irodalmi elõadással is készültek.

Az Északi Barátok címet viselõ fotókiállításon a Saloban, Kanizsa finn testvérvárosában készített fényképeket lehet megtekinteni, amelyeken nem csak a finn táj megkapó szépségét, az ország építészeti értékeit tekinthetjük meg, hanem a kis csapat vendéglátóit, a finn barátokkal készült pillanatképeket is. Ugyan nem tradicionális finn zenével, de hangulatos hegedûjátékkal alapozták meg az ünnepi hangulatot Németh Ferenc zenetanár és tanítványai, majd Gerencsér Tibor, Nagykanizsa Önkormányzatának nemzetközi és társadalmi kapcsolatok referense emelte ki a tárlat legmarkánsabb értékeit. Elmondta, annak ellenére, hogy Finnország egy fejlett, gazdag ország, az ott élõk mégis minket, magyarokat tekintenek a „nagyobb testvérnek”, s nagyon is számon tartják a rokonságot.

Az est egyik fõ eseményeként Forgó Marietta, az ELTE Finnugor szakának  doktorandusz hallgatója Aleksis Kivi irodalmi munkásságát, ezen belül is A hét testvér címû mûvet mutatta be, s beszélt a mûvel szorosan összefüggõ finn nemzeti identitásról is. Marietta elmondta, családjában már generációk óta jelen vannak a finn kapcsolatok. – Majdhogynem finnek tologattak a babakocsiban is…Szóval meglehetõsen korai éveimhez nyúlik vissza a finn kötõdés. Magamtól kezdtem el tanulni a nyelvet, jártam a Kalevala-körbe, és szinte egyenes következménye volt mindennek, hogy finnugor szakra felvételiztem. Ami igazán érdekel, az a finn irodalom és kultúra, emellett tanítom a nyelvet is. Célom, hogy minél többet utazhassak Finnországba. – mondta el a fiatal lány, majd a finn emberekrõl is beszélt: - Persze nem lehet általánosítani, de alapvetõen mégis kissé zárkózott népnek ismertem meg õket. Viszont ha egyszer a barátságukba fogadnak, akkor nagyon kötõdnek az emberhez. Inkább az idõsebbek tartják számon a velünk való nyelvrokonságot, de a fiataloknak is van tudomása errõl. – foglalta össze, de az elõadások többet is hallhattunk a finn identitásról, amelynek Aleksis Kivi A hét testvér címû regénye volt a megalapozója. A mû az ezernyolcszázas években nagy port kavart és kemény kritikát kapott, érdekes módon a szerzõ halála után azonban már felismerték értékeit. A könyvben szereplõ hét testvér emberi karaktereket hoztak létre, amely aztán egyfajta mintaképekként szolgált a finn nép számára. Arról szól, hogy milyen volt a korabeli paraszti életmód, s ez hogyan fért meg a civilizációval, emellett a pogány szokások hogyan élnek együtt a keresztény tanokkal. A mû közvetíti a toleranciát, a humort, és olyan bölcseleteket is megfogalmaz, miszerint „a vasakarat a sziklán is átviszi az embert”. Napjainkban annyira népszerû ez a regény, hogy gyerekeknek szóló formában is megjelent A hét kutyatestvér címmel, valamint az interneten még kvízt is ki lehet tölteni, amelynek segítségével kiderül, ki melyik testvér karakterével tud azonosulni.
Z.A.